Egy sérült ember számára egy képzett kutya hatalmas segítséget jelent. A mozgássérült-segítők odaviszik a tárgyakat, a hallássérült segítők jelzik a zajokat, a vakvezetők segítenek a tájékozódásban, míg a rohamjelző kutyák életmentő szerepet tölthetnek be az epilepsziás rohamok előrejelzésével.
Magyarországon mindössze 91 ember él ilyen segítőkutyával, úgyhogy igazán szerencsésnek mondhatók azok, akik hozzájutottak egy ilyen társhoz. Rajtuk kívül további kétszáz, terápiás munkára képzett segítőkutya dolgozik országszerte.
Rácz Mariann és vakvezető kutyája, Kitty
Ezeknek az állatoknak a tartása esetenként nagy anyagi terhet jelent a tulajdonosoknak. Rajtuk szeretne segíteni legújabb kampányával a Vizslamentés csapata. Támogatóiknak köszönhetően egy éven keresztül öt segítőkutyást tudnak segíteni az állatorvosi költségek megtérítésével, a kutyatáp vásárlásával, továbbá hidroterápiával.
A csapat a jelöléseket az info@vizslamentes.hu mailcímre várja egy rövid történet, valamint egy fénykép kíséretében. Ha ismertek segítőkutyásokat, akiknek jól jönne a támogatás, akkor ne habozzatok, jelöljétek őket!
Néhány hónappal ezelőtt írtam arról, hogy a kuvaszosok megpróbálják visszajuttatni a fajtát eredeti szerepébe, a nyáj mellé. Ennek részeként szeptemberben egy különleges kiállítást is rendeztek, ahol nemcsak a “show” kuvaszok mérettek meg, de a Kuvaszok és Nagyragadozók programban részt vevő, aktívan dolgozó kutyák is.
Nagyon szuper dolognak tartom, hogy a kuvaszosok ennyi mindent megtesznek azért, hogy bebizonyítsák, azok a kutyák is el tudják látni eredeti szerepüket, amelyek már generációk óta nem láttak se nyájat, se farkast.. Sajnos sok olyan fajta van, ahol már szinte teljesen elkülönült a munka és a kiállítási vérvonal, pedig a küllem nem minden. A legszomorúbbak azok az esetek, amikor a kiállítási vonal olyan anatómiai változásokat szenvedett, hogy már nem is nagyon lenne alkalmas arra, amire kitenyésztették.
A kuvasz szerencséjére nem tartozik a legnépszerűbb fajták közé. A felkapott fajták kiállításokon felvonuló létszámához képest elsőre talán nem tűnik olyan soknak a magyarandrásfalvi találkozón megjelent 45 kutya, de ezeknek a fele dolgozik is. Annak ellenére, hogy a dolgozó kutyák korábban szinte sose vagy alig voltak megkötve, és nem voltak ekkora tömegben, nagyon nyugodtan viselkedtek, és jól viselték a bíró közeledését is, írta Bölöni Botond, a rendezvény szervezője. Bölöni szerint a program abszolút elérte a célját, mert Erdélyből, Magyarországról, Szerbiából és Szlovákiából is érkeztek kutyák, és a magyar tenyésztők több olyan erdélyi kanra is felfigyeltek, akikkel vérfrissítés céljából fedeztetni fognak.
A saját fajtáink többségét sajnos eléggé mostohán kezeljük, pedig nagyon jó adottságúak. Nem kanapékutyák, mindegyik olyan, amelyikkel foglalkozni kell. De ha az ember megtalálja a legjobb módot az energiájuk levezetésére, akkor ideális családi kutyák lehetnek.
A kuvasz például kiválóan alkalmas területőrzése, de valahogy manapság sokkal inkább dívik kaukázusit vagy moszkvai őrkutyát tartani ilyen célra. Szóval hajrá kuvaszok!
Egészen elképesztő történetet olvastam az imént Facebookon egy érdi állatorvosi rendelő oldalán. A bejegyzés szerint a már 13 éve működő rendelő szomszédai közül nem mindenki nézi jó szemmel az érkező pácienseket. A konfliktus a napokban odáig fajult, hogy az egyik szomszéd szegekkel átszúrt kolbászokat helyezett ki az utcára.
Hihetetlen, hogy milyen rosszindulatúak tudnak lenni az emberek… Ha valaki ennyire képtelen az együttélésre, akkor költözzön egy alföldi tanyára, ott bőven van hely, és senki nem fogja zavarni a nyugalmát. Persze ehhez kell az, hogy a kutyás figyeljen a kutyájára, vegye pórázra, ha nem képes kontrollálni, és takarítson utána, ha az utcán végzi el a dolgát.
A facebookos kommentelőknél eléggé kiverte a biztosítékot az eset, kíváncsi vagyok, mi lesz a folytatása. Szerencsére egyelőre arról nincs hír, hogy bármilyen állat evett volna a csalikból.
A mellette álló rendőrre fogott rá egy tömegoszlató kutya a hétvégén egy angol focimeccs után. A harapás a videó utolsó 15 másodpercében látható:
Az ilyen szituációkban jellemzően elég magas ösztönállapotba kerülnek ezek a kutyák, a harapást megelőző pillanatokban látható is, hogy a kutya milyen izgatott. Miután nem gépekről van szó, egy ilyen baleset benne lehet a pakliban. Nálunk az ilyen kutyák szájkosárban dolgoznak, és arra tanítják őket, hogy azzal is hatékonyan fel tudjanak lépni az emberekkel szemben. Erre a célra jellemzően magabiztos, határozott, és nem túl érzékeny kutyákat használnak, hiszen a terhelés nagy, és a tömeg nem mindig barátságos a kutyákkal, lásd ezt a hazai példát a tavalyi Budapesti Pride-ról:
Kétévesen mindössze 9,6 centiméter magas a világ legkisebb kutyája, egy Puerto Ricó-i csivava. Miracle Milly mindössze fél kilót nyom, és kisebb, mint a vele együtt élő német dog feje.
A csivava születésekor mindössze 30 grammos volt, és belefért egy teáskanálba. Az anyja nem is tudta szoptatni, hanem sokáig pipettából etették.
Romániában hatalmas problémát jelentenek a kóbor kutyák, becslések szerint csak Bukarest utcáin 64 ezer gazdátlan állat él. A konfliktusok rendszeresek, legutóbb szeptember elején martak halálra egy kisfiút a kóbor állatok. Az állatvédők korábban ivartalanítási kampányokkal próbálkoztak, de ezekkel csak átmeneti javulást sikerült elérni, és az utóbbi években ismét nőtt az utcákon élő kutyák száma.
A román parlament most megszavazta, hogy az utcáról begyűjtött kutyák két hét türelmi idő után elaltathatók, annyi engedménnyel, hogy ha van rá pénz, akkor tovább is életben tarthatók. Mészárlás lesz, válogatás nélkül altatják majd a kutyákat, tekintet nélkül arra, hogy fiatal, öreg, egészséges vagy beteg. A törvény nagy felháborodást keltett az állatvédők körében, akik tüntetésekkel és petíciókkal fejezik ki tiltakozásukat a rendelkezés ellen.
Egy billoggal jelölt ivartalanított kutya Romániában
A jogszabály már régóta tervben volt, de tavaly a kutyák haladékot kaptak, akkor ugyanis megbukott a törvény. Nem kérdés, hogy a kialakult helyzettel valamit kezdeni kell, hiszen nemcsak veszélyes (és nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is, gondolom nem egy közülük autó kerekei alatt végzi), de közegészségügyi szempontból is nagy kockázatot jelent.
Nem tudom, Romániában milyen az állatvédelem, vannak-e menhelyek, és jellemző-e náluk az, ami Magyarországon, hogy sok osztrák és német fogad be tőlünk mentett kutyát. Sok országban ötletes videókkal népszerűsítik a keverék kutyákat, kiemelve, hogy cseppet sem kevesebbek a fajtatiszta kutyáknál. Chilében például ezzel hívják fel a figyelmet az örökbefogadásra:
Mexikóban pedig ezzel:
Romániában a tömeges ivartalanítás valószínűleg segítene, összekapcsolva egy jó örökbefogadási kampánnyal (akár nemzetközi szinten is). Persze ahhoz, hogy az állapot fenntartható legyen, a becsúszott kóbor szaporulatok folyamatos ivartalanítására volna szükség. Igaz, hogy az eredmény nem lenne olyan látványos, mintha kisöpörnék a kutyákat az utcákról, viszont biztos, hogy humánusabb.
Csütörtök délelőtt Csányi Vilmos a Facebook-oldalára töltötte fel új kutyájának fényképét. A képaláírás szerint a kutya neve Janka, és 3 hetes.
Az etológus professzor 2012 áprilisában tett közzé egy felhívást a közösségi oldalon, hogy a korábban elpusztult husky-pumi keverék kutyája, Jeromos után egy hasonló kutyát szeretne, ehhez pedig egy pumi szukát keres. Csányit akkor kommentben többen támadták, hogy miért akar keverék almot lehozni. Az etológus a kommentekre úgy reagált, hogy nemcsak érzelmi, hanem tudományos okokból is szeretne egy ilyen párosítást (Lorenznek például mindig német juhász-csau csau keverékei voltak), és hogy a várható kölyköket a barátai már mind elosztották maguk között. A jelek szerint a párosítást sikerült összehozni, és Jankának jó esélye van arra, hogy ő is hasonló hírnévre tegyen szert, mint Csányi előző kutyái, Bukfenc és Jeromos.
“Ha barátot akarsz Washingtonban, vegyél egy kutyát” – mondta Harry Truman, az Egyesült Államok egykori elnöke, és ezt a tanácsát azóta minden amerikai elnök megfogadta. A fehér házi kutyák között sok csak egyszerű kedvenc volt, de akadt olyan is, amelyik megmentette gazdája politikai karrierjét.
Bo és Sunny
A Fehér Ház az elmúlt napokban új lakóval gyarapodott: beköltözött Sunny, a portugál vízikutya. Az Obama család legújabb kedvence egy másik portugál vízikutya, Bo társa lett. A koromfekete kutyát a Fehér Ház weboldalán egy rövid videóban mutatták be, amint vidáman rohangászik a Fehér Ház pázsitján.
Obamáék azért választották ezt a fajtát, mert hipoallergén (vagyis nem vedlik), ugyanis a család nagyobbik lánya, Malia allergiás a kutyaszőrre. A portugál vízikutya Magyarországon igazi ritkaságnak számít, de az Egyesült Államokban gyakori (pláne azt követően lett népszerű, hogy Obamáéknak is ilyen kutyája lett). Az amerikai fajtagondozó szervezet szerint a fajta nagyon önálló, sok fárasztást igényel és előszeretettel ad hangot a véleményének, továbbá rendszeres és alapos kozmetikára van szüksége.
Bo hat hónaposan, Sunny egyévesen került a Fehér Házba. Valószínűleg az is szerepet játszott abban, hogy nem kölyökkutyát vittek haza, hogy így a szobatisztaság, a felugrálás, a harapdálás és egyéb kölykös viselkedések már kevésbé jelentettek problémát.
Bo és Sunny a Fehér Ház pázsitján
Bónak Obamáék már a második gazdái, ugyanis az eredeti tulajdonos visszavitte a tenyésztőhöz, és a család Ted Kennedy szenátortól kapta ajándékba a kutyát. Sunny-ról egyelőre keveset tudni, de elképzelhető, hogy ő is hasonló múlttal rendelkezik. Több állatvédő szervezet mindenesetre elégedetlen a fajtaválasztással, ugyanis szerintük a First Familynek inkább menhelyi kutyákat kellett volna megmentenie. Obama erre korábban azt reagálta, hogy menhelyről szerettek volna kutyát, de ott főleg keverékek vannak, míg Malia allergiája miatt ők olyan fajtát kerestek, amelyik ebből a szempontból kis kockázatot jelent.
Bullterrier, eszkimókutya, német dog
Az elnöki kutyáknak nagy múltjuk van, és rengeteg fajta megfordult már a Fehér Házban. Theodore Roosevelt bullterriert, bernáthegyit és pekingi palotakutyát is tartott, míg Hoovernek belga juhásza, eszkimókutyája és skót terrierje is volt. Johnson a beagle-jeit csak Himnek és Hernek (az angol he és she személyes névmások tárgyesetei) hívta, míg Franklin Roosevelt német dogját Presidentnek (elnök) nevezték el.
Obama Bóval az Ovális Irodában
Az elnöki kutyák rendszeresen megjelennek a kötetlenebb eseményeken, Bo és Sunny még az Ovális Irodába is bemehet. Az Obama család elmondása szerint a kutyasétáltatást mindig igyekeznek maguk megoldani, de időnként Dale Haney, a Fehér Ház kertésze is beugrik, aki amúgy már 40 éve felel azért, hogy az ott lakó kutyák megkapják a napi sétaadagjukat.
Történelmi jelentőségű spániel
A leghíresebb politikai szerepet játszó kutya valószínűleg Nixon Checkers nevű spánielje lehet, bár Checkers azt már nem érhette meg, hogy a gazdáját elnökké válasszák. 1952-ben még alelnökjelöltként Nixont korrupcióval vádolták, és lemondását követelték. Nixon egy félórás tévébeszédben védte meg magát, hogy ő csupán egyetlen ajándékot fogadott el támogatóitól: a Checkers nevű spánieljét, de őt nem adja vissza, mert nagyon a család szívéhez nőtt. A beszédet 60 millió amerikai látta a tévében vagy hallotta a rádióban, és hatására tömegek biztosították támogatásukról Nixont, aki végül alelnök lett. A beszéd Checkers beszéd néven vált ismertté, és a televíziózás szempontjából is történelmi jelentőségű volt, ugyanis ez tette a politikai élet elengedhetetlen kellékévé a tévét. (Checkers 1964-ben elpusztult, míg Nixon 1969-74 között volt az USA elnöke.)
Nixon és Checkers
Aki zavarba hozta Merkelt
De nemcsak az amerikai elnökök szívét lágyítják meg a kutyák, Vlagyimir Putyinnak is több négylábú kedvence van. A legkitünetettebb közülük Koni, a 14 éves labrador szuka, akit gyakran lehet látni Putyin oldalán. Egy ilyen alkalommal, 2007-ben egy találkozón Koninak sikerült kellemetlen helyzetbe hoznia Angela Merkelt, ugyanis beszélgetés közben a kutya a lábánál telepedett le, miközben a német kancellár tart a kutyáktól. Putyinnak két másik kutyája is van, mindkettőt ajándékba kapta: Buffyt, a bolgár pásztorkutyát a bolgár miniszterelnöktől, Yumét, az akita inut pedig a japán Akita prefektúra vezetőjétől.
Putyin Buffy-val és Yuméval
Az elnöki kutyáknak Magyarországon nincs hagyományuk. Ugyan idén év elején Orbán Viktor egy videón egy kölyökkutyát ölelgetett, a Bors információi szerint nincs ideje kutyára. Áder Jánosnak sincs házikedvence, egyedül Gyurcsány Ferencről lehetett tudni, hogy egy Totó nevű pulija van, aki még Putyint is megnyalogatta.
Putyin Totóval
Jelenleg a leghíresebb magyar kötődésű kutya valószínűleg Mark Zuckerberg pulija, Beast. Facebook-oldalának 1,5 millió követője van, és gazdái több-kevesebb rendszerességgel beszámolnak a kutya mindennapjairól. A 2,5 éves kutya már járt a Facebook székházban, vitték már terelni, és volt már nála látogatóban Cesar Millan is. Könnyen lehet, hogy hamarosan pedig társat kap, ugyanis Zuckerbergék nyári magyarországi látogatásuk alatt egy kutyatenyésztőnél is megfordultak, ahol nagyon megtetszett nekik a komondor.
Jó eséllyel mindenkinek van olyan ismerőse a Facebookon, aki rendszeresen gazdátlan és kínzott kutyák történeivel szórja tele a hírfolyamot. Én nagyon ritkán szoktam ilyeneket megosztani, mert megvannak erre a megfelelő fórumok, és amúgy sem vagyok annak a pártján, hogy valaki hirtelen felindulásból vegyen magához kutyát (továbbá azt sem szeretem, ha kéretlenül sokkoló képek jelennek meg a falamon). Mindenesetre tény, hogy nagyon szívszorítóak tudnak lenni ezek a történetek, valamint a hozzájuk tartozó képek.
Amerikai szociológusok most megállapították, hogy a kivert kutyák és a bántalmazott gyerekek nagyobb együttérzést váltanak ki az emberekből, mint a felnőtt áldozatok. A Northeastern Egyetem kutatói négy különböző bántalmazásos történetet osztottak meg a résztvevő egyetemistákkal: az egyikben egy egyéves gyerek volt a szenvedő alany, a másikban egy harmincéves férfi, a harmadikban egy kölyökkutya, a negyedikben pedig egy hatéves kutya.
A történetek elolvasása után a résztvevőket kikérdezték, hogy mennyire sajnálták az áldozatokat, és mint kiderült, a kor volt a legmeghatározóbb paraméter. Ugyanannyira sajnálták a kisgyereket és a kölyökkutyát, majd ezt követte a felnőtt kutya, és a sor legvégére maradt a bántalmazott felnőtt. A kutatók szerint ennek a magyarázata az lehet, hogy a kölyköket és a gyerekeket az emberek sokkal védtelenebbnek tartják, míg a felnőtt emberekről úgy vélik, hogy képesek megvédeni magukat.
A vizsgálatot vezető Jack Levin szerint macskákkal is hasonló eredményt hozott volna a felmérés. Ennek az oka valószínűleg az lehet, hogy az emberrel szoros kapcsolatban élő kutyákat és macskákat hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal, érzésekkel felruházni, és ezért nagyobb együttérzést váltanak ki belőlünk, mint mindjuk egy vaddisznó vagy egy krokodil (ne kérdezzétek, miért pont ez a kettő jutott eszembe).
Rácz Mariann és vakvezető kutyája, Kitty
Bátorságpróba is volt (forrás: 
Egy billoggal jelölt ivartalanított kutya Romániában
Obama Bóval az Ovális Irodában
Nixon és Checkers
Putyin Buffy-val és Yuméval
Putyin Totóval
Beast