Bukfenc

Az utóbbi hetekben a gyakorlás és a tanulás szinte kizárólag a kutyasulis feladatokra (ül, fekszik és társai) korlátozódott, és elhanyagoltuk a trükköket. Még korábban egyszer próbálkoztam a “szégyelld magad!” tanításával, de abbahagytuk, mert elkezdtem Bandit a szájkosárhoz szoktatni, és nem tartottam szerencsésnek, hogy az egyiknél azt várom el, hogy piszkálja az orrát, mert rajta van valami, míg a másiknál meg pont el kell viselni. Gondolkoztam még a a meghajláson is, de azt a szabályos (nem féloldalas, hanem szfinx-szerű) fekvés gyakorlása miatt vetettem el.

Múlt hétvégén aztán kitaláltam, hogy megtanítom neki pálcával a bukfencet (amikor a hátán átfordul). Egyszer korábban már kísérleteztem ezzel, de akkor nem bírtam rávenni, hogy fekvésből eldőljön az oldalára. Most a klikker.hu-ról vettem az ötletet, hogy a pálcát a feje mellett húztam el kicsit ívben a háta közepe felé, és így már eldőlt. Innen már könnyen ment a hátra fordulás (amikor felfelé néznek a lábai), csak épp nem akart teljesen átfordulni, hanem mindig visszament fekvésbe, és úgy állt fel.

Következő alkalommal aztán nagy nehezen sikerült elérni, hogy addig kövesse a pálcát, amíg teljesen át nem fordul, és innentől már csak a teljes átfordulásokra jutalmaztam. Következő nap pedig már az utcán is megcsinálta. :)

Könnyítések a veszélyes fajtákat tartóknak és ebadó az új állatvédelmi törvényben

Kivételesen értelmes javaslatok találhatók az állatvédelmi törvény módosításáról szóló javaslatban. Olvasása közben azt éreztem, hogy végre megkérdeztek egy hozzáértőt is, és nem csak úgy vaktában írták le, ami eszükbe jutott.

A legtöbb tegnapi híradásban a bevezetésre kerülő ebadóra helyezték a hangsúlyt, ami elsőre talán ijesztő lehet egyeseknek (bár a tegnap megkérdezett kutyás ismerőseim mindegyike helyeselte az ötletet), de ha közelebbről megnézzük, akkor annyira már nem olyan rémisztő. Az éves díjat a tartás helye szerint illetékes önkormányzat szabja ki, az összege 2000-3500 forint között lehet. Abban az esetben azonban, ha az állat ivartalanított vagy chipezve van, már csak 500-1000 forintot kell fizetni. Ha pedig chipje van, és ivartalanított is, akkor nem kell ebadót fizetni. Mentesülnek továbbá a speciális feladatot ellátó kutyák (mentő-, segítő-, honvédségi kutya), valamint a menhelyi és a menhelyekről befogadott kutyák is. Egyedi elbírálás alapján mentességet is lehet kérni a díjfizetés alól, de maximum csak egy kutyára.

A cél, hogy a kutyák egyedi azonosítása és az ivartalanítás révén próbálják meg valamelyest a kezelni a kóbor kutya helyzetet, és hogy ösztönözzék az embereket az örökbefogadásra. Drasztikus változásra mondjuk szerintem nem kell számítani, de ha már valami elindul, már azzal is előbbre vagyunk, mint most.

A tervezet (nagyon helyesen) szükségesnek tartja a chipes állatok egységes országos adatbázisban való nyilvántartását, és erre a célra az állatorvosi kamara már használatban lévő Petvetdata rendszerét jelölte ki. A 2005 óta működő adatbázis jelenleg közel félmillió kutya, macska és görény adatait tartalmazza. A menhelyek, fajtamentő szervezetek ma már egyre jobban odafigyelnek arra, hogy csak egyedi azonosítás után adjanak örökbe kutyát, és a törzskönyvezett ebeket is ma már chippel látják el tetoválás helyett. Az azonosításnak köszönhetően sokkal könnyebb az elveszett kutyát visszajuttatni a gazdájához (már ha a megtalálónak szándékában áll…), mert az állatorvos a Petvetdatában rögtön hozzáfér a gazda adataihoz. (Míg a telefonszámos biléta, nyakörv könnyen elveszhet.)

A javaslat részletesen kitér a veszélyes kutyák körüli problémára, vagyis hogy nem lehet a kutyákat fajták alapján veszélyesnek elkönyvelni, mert a kutya veszélyessége döntően a gazdától, illetve a tartás körülményeitől függ. Éppen ezért a tervezet szerint a jövőben nem sorolnának be bizonyos fajtákat a veszélyes ebek közé, hanem csak akkor minősülne veszélyesnek egy kutya, ha testi sérülést okoz.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal folytatott egyeztetések során azonban felmerült egy másik megoldás is. Eszerint más európai országokhoz hasonlóan nálunk is készülne egy lista (rajta a pitbull, bandog, amstaff, kaukázusi, rottweiler), amelyen szereplő fajtákat csak szájkosárral szabadna sétáltatni. Ugyanakkor lehetőség nyílna arra, hogy egy vizsga teljesítésével a kutya mentesüljön a kötelezettség alól. A vizsgát kutyák viselkedésében jártas szakértői bizottság dolgozná ki, letételére pedig olyan kutyaiskolában volna lehetőség, ahol OKJ-s kutyakiképző vagy habilitációs kutyakiképző dolgozik.

A javaslat pontot tenne egy régóta húzódó vita végére is, miszerint mennyire humánus dolog a kölyökkutyákat az esetlegesen altatással járó fülvágásnak, illetve az ezt követő, gyakran elhúzódó gyógyulásnak kitenni. Európa számos országában már ma is tiltott a fülvágás, ám nálunk a jelenleg érvényben lévő állatvédelmi törvény ezt a fajtajelleg megtartása végett még engedélyezni. A módosítás szerint azonban a jövőben csak a farokkurtításra lenne mód (hét napos korig), azzal az indoklással, hogy a vizslák farka például milyen könnyen megsérülhet a lakásban tartás során. Ez tény, de azért elég gyenge indoknak tartom.

Két további, kölyökkutyákat érintő módosítás található még a tervezetben: az egyik kimondja, hogy a kölyökkutyákat (és macskákat, görényeket) 6 hetes koruk előtt nem lehet elválasztani az anyjuktól, míg a másik szerint tilos a négy hónaposnál fiatalabb kutyákat kikötni.

A tervek között szerepel az állatvédelmi bírság összegének növelése is, a jelenleg kiszabható maximális összeg (150 ezer forint) ugyanis nem eléggé visszatartó erejű. Erre vonatkozóan azonban konkrét összegeket nem ír a javaslat. Ugyanakkor felveti annak a lehetőségét, hogy nevelési célzattal a bírság mellett kiszabhassanak állatvédelmi oktatáson való részvételt, illetve állatmenhelyen való közmunkát is. Egy állatkínzót én azért csak nagyon szigorú felügyelettel engednék állatok közelébe…

A fentiek mellett a javaslat kitér arra is, hogy hivatalosan is tiltani kellene a kutyák és macskák élelmezési céllal történő felhasználását. Egészen pontosan: “A globalizáció fokozódásával hazánk is egyre több nemzetiségnek, kultúrának ad otthont. Időről időre napvilágot látnak olyan hírek, miszerint bizonyos vendéglátóipari egységekben a hazánkban tradicionálisan kedvtelésből tartott két legnépszerűbb faj valamelyikét használják, szolgálják fel élelmiszerként. Ezek a hírek általában hamisnak bizonyulnak, ugyanakkor a jelenség teljes mértékben idegen a magyar hagyományoktól, ezért esetleges meghonosodásának megelőzése érdekében az élelmezési cél törvényi szintű tiltása indokolt.” Nagyon szépen tudnak burkoltan fogalmazni.

Más fajokra vonatkozóan is vannak persze módosítások, például a jövőben csupán csincsillát és angóranyulat lehetne hazánkban prémesállatként hasznosítani, amerikai nyércet, nyestkutyát, mosómedvét, nutriát nem. Tiltanák az állatkereskedésekben a sziámi harcoshal hímek közvetlen egymás mellett tartását, amivel jelenleg folyamatosan díszes pózolásra késztetik a halakat. De amin a leginkább meglepődtem: betiltanák a díszhalakba történő festékanyag fecskendezését, amit állítólag egyes kereskedők előszeretettel alkalmaznak.

Összességében azt gondolom, hogy a javaslatok bizakodásra adnak okot, hogy talán valami változik. Persze, ha azt nézem, hogy a jelenlegi állatvédelmi törvénnyel mire mentünk, akkor nagyon valószínű, hogy a mostani módosításnak sem lesz túl nagy hatása. De talán legalább valami elindul.

A módosítás teljes szövege elérhető itt.

Későn veszik észre a magyar kutyatartók, hogy öregszik a kedvencük

A kutyatartási szokások az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltoztak. A kutyák hosszabb ideig élnek, és az állatorvosok is egyre gyakrabban találkoznak idősödő állatokkal. Az ELTE Etológia Tanszékénekmunkatársai az elmúlt hetekben egy olyan világelső vizsgálatot végeztek, melyben megpróbálták felmérni a hazai kutyaállományt, hogy hogyan öregednek a magyar kutyák, és hogyan viszonyulnak hozzájuk a gazdák.

A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy tudományosan alátámasztja, hogy a kutyák 7 éves kor körül kezdenek öregedni, mondta dr. Miklósi Ádám, a tanszék vezetője a pénteken tartott sajtótájékoztatón. A gazdik ennek ellenére csak 9 éves kortól vélik egy kutyáról, hogy idős, a saját kutyájukkal szemben pedig elnézőbbek, és csak a 10. évtől gondolják, hogy öregszik.

A kérdőíves felmérésben közel 900 gazdi vett részt, az erre való felhívással itt a blogban is találkozhattatok. (Érdekesség, hogy a kitöltők 21 százaléka vizsla- vagy retrievertartó.) A válaszadók felének 7 évnél idősebb kutyája van, és az eredmények igazolták a korábbi elgondolásokat, hogy ez a kor tekinthető vízválasztónak. A kérdések alapvetően a viselkedésre, aktivitásra, figyelemre, új dolgok megtanulására, parancsvégrehajtásra és szociális kapcsolatokra irányultak.

A kutatók megállapították, hogy a kor előrehaladtával a figyelem, a tanulás romlik leginkább, és a kutya aktivitása is feltűnően megváltozik hétéves kor után. Az érzékszervek közül a látás és a hallás romlik elsősorban, és ez kapcsolatban állhat az aktivitás megváltozásával – az érzékek gyengülése ugyanis elbizonytalaníthatja a kutyát, és viselkedési problémákhoz is vezethet.

Dr. Bánfi András állatorvos elmondta, hogy a 7 és 9 éves kutya között az a különbség, hogy a kilencévesnél már látszik, hogy öregszik, míg a hétévesnél az elején jár ez folyamat, így nem feltűnő. Az ok, hogy az agysejtek egyre kevésbé képesek a glükóz, mint energiaforrás hasznosítására, így az agysejtek elhalnak. Ez eredményezi a viselkedésbeli változásokat, melyek kialakulásához időre van szükség. A megelőzéssel, odafigyeléssel azonban kitolhatjuk ezeknek a megjelenését.

Mit tehetünk azért, hogy a kutyánk minél később kezdjen öregedni?

Az idős kutya foglalkoztatása hasonló az idős emberéhez, mondta dr. Pongrácz Péter etológus. A magány, a monotónia, az unalom az idős kutyára is káros hatással van, ezért fontos az aktivitás megőrzése. Az idős kutyát bátran vigyük fiatalabbak közé, mert jellemzően jó hatással vannak az öregedő állatokra. Vigyük őket magunkkal társaságba, ne hagyjuk ki őket a családi kirándulásokból, eseményekből csak azért, mert idősödnek.

Fontos, hogy cselekedjünk időben, mert csak azt lehet megőrizni, ami már fiatalon is megvolt. A fiatal korban aktív kutyából ritkán lesz leépült idős eb.

Gondoskodjunk a kutya szellemének karbantartásáról! Ha nem is tanul olyan gyorsan, mint régen, azért még képes új dolgokat elsajátítani.

Figyeljünk oda az érzékszervek romlására, mert ez idegesítheti a kutyát. Gyengült látással is kiválóan el tudnak boldogulni az ismerős helyeken, csak ne rendezzük át a lakást, udvart. Ha rosszabb a hallása, akkor ne lepjük meg hirtelen, amikor nem veszi észre, hogy közeledünk hozzá. A hallásromlásnál egyébként jellemzően a középső hallástartomány esik ki, a nagyon mély és nagyon magas hangokat azonban sokkal tovább érzékelik (így érdemes ultrahangos síppal próbálkozni).

***

A kérdőív egy hosszabbra tervezett kutatás első lépése volt, az etológusok kísérletes vizsgálatokat is terveznek, hogy tanulmányozzák a kutyák öregedésének folyamatát.


Kitiltották a kutyásokat egy újlipótvárosi rendezvényről

Meglévő szerződésük ellenére megtiltották az újlipótvárosi kutyások részvételét a kerületi önkormányzat által szervezett május 21-i Életmód-napon. Az önkormányzat azzal indokolta döntését, hogy a rendezvény helyéül szolgáló Szent István park környékén lakók demonstrációval fenyegették meg a szervezőket, ha a kutyások is ott lesznek, továbbá támadásnak vették a múlt pénteken átadott lakossági kérelmet, melyben azt kérték, hogy próbálják meg minél előbb normalizálni a kutyások helyzetét a kerületben, és hozzanak létre egy új kutyafuttatót (amely alkalmas is kutyafuttatásra).

A kutyások előzetesen plakátokkal hirdették a részvételüket a rendezvényen, és kutyás bemutatóval, kérdőívekkel, szemétszedéssel készültek.

Újlipótvárosban bő egy hónappal ezelőtt kezdett elmérgesedni a helyzet a kutyások és a nemkutyások között. A Szent István park környékén a jelenlegi kijelölt kutyafuttató mindössze kb. 3 méter széles, és teljesen alkalmatlan a kutyafuttatásra. A kutyások ezért a park egy elkerített részét használták. Ez azonban közvetlenül egy játszótér mellett található, s a játszótérre csak a kutyások által használt területen áthaladva lehet bejutni, így itt rendszeresek voltak a konfliktusok. A Főkert végül múlt héten leszerelte a területet körülvevő kerítés kapuit, ezért már nem szökésbiztos a hely, és a közterületesek is büntetnek, ha valaki ott póráz nélkül sétáltat kutyát.

A kutyások a városi kutytartókat összefogó EB OVO Egyesület bevonásával tárgyalásokat folytatnak az illetékes és a fővárosi önkormányzattal. Információim szerint ma délután fogadta őket György István főpolgármester-helyettes, hogy minél előbb megoldást találjanak a problémára.

Nekünk itt a 11. kerületben szerencsénk van, mert sok a zöldterület, és több kijelölt futtató is van környéken. Ezek egy része szintén alkalmatlan egy nagyobb méretű kutya lemozgatására, de az Öböl szélén lévő futtató minden igényt kielégít. 

Ti mit gondoltok, mi lehet a megoldás?

Katonakutyák és társaik képekben

A boston.com The Big Picture fotórovatának múlt heti összeállítása a hírekben szereplő kutyákról szólt. Van köztük speciális katonai munkakutya, melyhez hasonlót a bin Laden elleni akció során használhattak, van rekorder ejtőernyős kutya, bombakereső, kábítószer-kereső, mentőkutya, segítőkutya, robotkutya, életmentő pitbull, magára hagyott fukusimai kutya és kiállítási kutya is. Van egy magyar fotó is, keressétek meg!

Kattints ide a galériáért: Dogs in the news

Dokumentumfilm a kutyatenyésztés árnyoldaláról

Rengeteg kutyafajta szenved az átgondolatlan, divatot követő, ám az egészséget csak másodlagosnak tekintő tenyésztés miatt. Elég csak ránézni a menni alig tudó kiállítási német juhászkutyákra, a levegőt alig kapó bulldogokra (amelyek még elleni se nagyon tudnak maguktól, hanem sokszor császármetszéssel segítik világra a kölyköket) vagy a ráncfelvarrásra szoruló shar-peikre. A BBC Pedigree Dog Exposed dokumentumfilmje a kutyatenyésztés árnyoldalát mutatja be. A 2008-as film kutyás körökben elég nagy vihart kavart Nagy-Britanniában, hatására például több nagy szponzor (Pedigree, Hill’s, RSPCA) visszalépett a világ leghíresebb kutyakiállításának, a Cruft’s-nak a támogatásától, s 42 év után, 2009-től a BBC sem közvetíti már a kiállítást.

Figyelem, a filmben felkavaró jelenetek is vannak!