Városi kutyákat teszteltek Budapesten

Szombaton egy nagyon izgalmas programon vettünk részt a Szent István parkban. Az Újlipótvárosi Kutyások Köre és a Tükör Módszer Magyarország ugyanis Közösségi Kutyás Próbát szervezett. Az esemény valójában egy újfajta városi kutyás vizsga tesztje volt, ami különösen nagy szerephez juthat most, hogy komoly viták folynak a pórázkötelezettség bevezetése körül. A programot már az egész pórázmizéria előtt elkezdték szervezni, véletlen egybeesés, hogy a kettő így összecsúszott.

A vizsga feladatai a kutya szocializáltságát mérték. A gazdának be kellett bizonyítani, hogy különböző helyzetekben vissza tudja hívni a kutyáját, nyugodtan el tudja engedni kutyák között, és szájkosarat is tud rá tenni, ha szükség van rá.

Az eseményen ott volt Korom Gábor is, a Tükör Módszer egyik alapítója. Gábor elmondta, hogy a vizsgarendszer előkészítése már évek óta zajlott. Nem a BH (kísérőkutya) vizsgához hasonlót akartak, hanem egy olyat, ami a kutya gátolhatóságát és szocializáltságát méri. Szombaton a jelentkezők 1-es szinten tettek vizsgát, ami arról szólt, hogy a kutyafuttatón a kutya hogy tud viselkedni. Terveznek olyan szintet is, ami azt igazolja, hogy a kutya forgalmi helyzetben is jól viselkedik.

“A hagyományos vizsgarendszerek jellemzően a kutya teljesítményét mérik, hogy a kutya hogy tud a gazdájával pórázon együttműködni, vagy póráz nélkül úgy, hogy nem mehet el a gazda mellől. Itt most olyan gyakorlatokat kellett elvégezniük, ahol a kutya szabadon volt, és a gazdának ezekben a helyzetekben kellett kontroll alatt tartania” – mondta Gábor.

A kutyás próbát néhány héttel ezelőtt hirdették meg Facebookon, és nagyon nagy volt az érdeklődés, de a vizsga tesztjellege miatt csak nyolc páros jelentkezését tudták elfogadni. Ők viszont kivétel nélkül átmentek a vizsgán.

A tervek zerint a következő rendezvényen már a magasabb szinten szerveznek vizsgát. “A célunk alapvetően az, hogy a tudatos kutyatartók jogokat kaphassanak” – mondta Gábor.

A Tükör Módszer Magyarország két héttel ezelőtt egy nyílt levélben kommentálta a szabálysértési törvény módosítását. Kezdeményezésük szerint egy pórázkötelezettség alól mentesítő vizsgarendszerre volna szükség, és ehhez azóta több szervezet, például az EB OVO, az Újlipótvárosi Kutyások Köre és a Noé Állatotthon is csatlakozott.

Összefognak a kutyások

A szabálysértési törvény legújabb tervezete a kutyások egy érzékeny pontját támadja: a póráz nélküli sétáltatást. Jelenleg az számít szabálysértésnek, ha valaki a kutyáját belterületen felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja. Ezek alapján tehát a póráz nélküli séta jelenleg nem tartozik bele ebbe a körbe, ám a tervezett módosítás szerint már ez is szabálysértéssé minősülne.

A tervezet elég nagy felháborodást keltett a kutyások körében, és többen tolladt ragadtak, hogy megírják véleményüket a Belügyminisztériumnak. Amivel én a leginkább azonosulni tudok, az Korom Gábor, a Tükör Módszer alapítójának levele. A levél tegnap este került fel Facebookra, és azóta már több százan megosztották. Csak remélni tudom, hogy lesz olyan ember az illetékesek között, akihez eljut az üzenet, és átgondolja ezt a kötelező pórázas dolgot.

***

Tisztelt Törvényalkotó!

Mint kutyákkal – és főleg gazdákkal – hivatásszerűen foglalkozó, csak üdvözölni tudtam az elmúlt időszak rendelet- illetve törvényszinten is megjelenő változásait (chipes nyilvántartás, ebadó gondolata), melyek a tudatosság és felelősségvállalás irányába terelik a kutyatartókat.

Mindazonáltal – és ezért is ragadtam tollat – a 2012. évi II. törvény módosításai, melyeket most készül elfogadni a Parlament, ezzel a szellemiséggel szögesen ellentétes irányt szabnak meg. Naponta tapasztaljuk, hogy a békés együttélés érdekében először a kutyatartóknak kell tenniük; ennek jegyében végezzük munkánkat is – a gyakorlat azt mutatja, eredményesen. Sajnos a törvény ennek lehetőségét is kizárja; sokéves közös tapasztalatunk és tudásunk mondatja velem: ebben a formájában borítékolható, hogy kontra produktív és eredménytelen lesz. Legnagyobb hibája, hogy betarthatatlan, illetve ha mégis mindenki betartaná, a helyzet sokkal rosszabb lenne, mint jelenleg.

A póráz intézménye az emberi tudatosság hiányának terméke!

Saját hiányosságaink pótlására használjuk univerzális megoldásként, miközben – bár nem kétséges, hogy szükség van rá bizonyos helyzetekben – sajnos többször ártalmas, mint hasznos! Egy kutya egészséges szocializációjához hozzátartozik, hogy megismerje a fajtársi kommunikációt, játsszon, kapcsolatot építsen más kutyákkal – és emellett elvárható hogy legyen kontrollálható! Ennek elmaradásávalkontrollálhatatlanság, bizonytalanság és agresszió jelenik meg a kutya viselkedésében. Sajnos a pórázt a legtöbb kritikus helyzetben úgy kell látnunk, mint a felajzott íjat, éppen a póráz az, ami agresszióviselkedésbe „kényszeríti” a kutyát, és – talán ez a legfontosabb – használatával a gazdát mentjük fel alapvető feladatai, kötelességei alól!

A törvény a legdrasztikusabb tüneti kezelést írja elő, miközben lenne ennél hatékonyabb, a program gyökeréig nyúló, hosszútávon fenntartható megoldás. Kutyatartási kultúránk akkor lesz méltó a XXI. század követelményeihez, ha betartható szabályokat fogalmazunk meg, és lehetőséget biztosítunk a kutyatartóknak, hogy ezen szabályoknak való megfelelésükről intézményesített formában tudjanak számot adni.

Úgy, hogy létezik eredményesebb és hatékonyabb megoldás, nem szerencsés egy teljes, számukat tekintve is jelentős társadalmi csoportot ab ovo szabályszegővé tenni, csak azért mert ez tűnik a legegyszerűbbnek. 

Levelem célja, a segítő szándék kinyilvánítása. Az alapvető kötelességeket összegző szakmai kritérium- és vizsgarendszer, ami alapján differenciálni lehet a gazdák között, hónapok óta kész, viszont működőképes csak akkor lesz, ha teljesítéséhez jogokat rendelnek Önök, azaz a Törvényalkotó.

Bízom benne, hogy hamarosan megkezdődik egy párbeszéd, melynek eredménye, hogy a jelenlegi, minden kutyát démonizáló, és minden kutyatartót szabályszegésre kényszerítő törvényt felváltja egy átgondoltabb szabályozás, melynek alapja az a három gondolat, ami – és ez szilárd meggyőződésem – Önöket is vezette a törvény megfogalmazásakor:

Minden embernek joga van félelem nélkül és tiszta környezetben élni!

Minden gazdának felelőssége hogy kutyájával-, és kötelessége, hogy környezetével harmóniában éljen, és ezért mindent megtegyen! 

Minden kutyának joga van szabadon szaladgálni és játszani a társaival!

Korom Gábor A Tükör Módszer és a magyarországi Tükör Kutyaiskolák közösségének megalapítója 

Kitiltották a kutyákat a nagykanizsai terekről

…és nemcsak a kutyákat, de a bicikliseket, gördeszkások, görkorisokat is.

“15/A. § Tiltott közösségellenes magatartást követ el, aki az Erzsébet tér, Deák tér, Széchenyi tér, Eötvös térnek e rendelet 1. mellékletében bejelölt területén

a.) a kijelölt dohányzóhelyen kívül dohányzik;

b.) kerékpáron közlekedik, görkorcsolyázik, gördeszkázik, gépjárművel, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral behajt, parkol;

c.) kutyát vagy más állatot – a vakvezető és mozgáskorlátozottat segítő, kiképzett szolgálati kutya kivételével – sétáltat, oda bevisz;

d.) másoktól pénzt kéreget, illetve elfogad, e célból kiáll vagy kiül.”
Szuperul felújították a főteret Kanizsán, és miután vége lett a nyárnak, gyorsan úgy döntött az önkormányzat, hogy kitiltja onnan (és még a város 3 másik teréről) a bicikliző gyerekeket és a kutyával sétálókat. Még jó, hogy a terveket bemutató videóban van biciklis és gördeszkás is. A lényeg, hogy kutyával nehogy bárkinek is eszébe jusson leülni a szökőkút melletti padra, és anyuka pedig nehogy arra tévedjen a bicikliző gyerekével, mert még a végén elkapja a közteres.

Budapest, a kutyások fővárosa

Az EB OVO egyesület egy nagyon hangulatos kisfilmet készített a nagyvárosi kutyatartásról. Legújabb akciójukkal, a Mancsletétellel arra próbálják meg felhívni a figyelmet, hogy milyen keveset tudni arról, mégis hány kutyás él a magyar városokban, mennyien szedik/nem szedik maguk után a kutyapiszok, és hányan szeretnék, hogy Budapest kutyabarát főváros legyen.

Köszi, hogy felszedted a kutyaszart!

Sajnálos nálunk (XI. ker.) a környéken sokan nem szedik össze a piszkot a kutyájuk után, pedig általában vannak kint zacskók. Ha valaki az orrom előtt hagyja ott, akkor nem szoktam szó nélkül hagyni, és megkérdezem, kér-e zacsit. A fogadtatás vegyes, van, aki elfogadja, van, aki meg leráz. Legszívesebben kihívnám razziázni a köztereseket, csak attól félek, hogy még a végén engem büntetnek meg azért, mert néhol póráz nélkül sétálunk.

Arzénnal szennyezett a talaj az újlipótvárosi kutyafuttatóban

Bár egy hónappal ezelőtt azt írtam, hogy megoldódik a kutyafuttató-probléma Újlipótvárosban, néhány nappal ezelőtt egy olyan hír kapott szárnyra, miszerint a futtatót kolontári vörösiszappal töltötték fel. A forrás egy parkban dolgozó munkás, aki vélhetően csak viccnek szánta a megjegyzést, ám egy környéken lakó úgy döntött, bevizsgáltatja a talajt. Az eredmények mindenkit megleptek, ugyanis a mérések szerint a talajmintában az arzén mennyisége a megengedettnek sokszorosa volt (de a vörösiszaphoz nincs köze).

A vizsgálat eredményét a Főkerthez is eljuttatták, s ők ennek hatására saját vizsgálatot rendeltek el a parkban, a mintavételre múlt hét pénteken (szept. 9-én) került sor. Az akkreditált talajvizsgálat eredménye tegnap lett meg, és megerősíti az első mérést, valóban a megengedettnél több arzént tartalmaz a talaj. Pontos értékeket nem hoztak nyilvánosságra, de a Tények munkatársa jelen volt vizsgálatoknál, és a riport szerint 30 százalékkal haladja meg az engedélyezett határértéket az arzén mennyisége. Ezzel szemben a Főkert közleménye szerint csak kismértékben lépi túl a rendeletben megszabott értéket.

 

 

Ezeket a határértékeket általában elég rendesen lenyomják, így valószínűleg akkor sem okoznak komoly problémát, ha a mért érték ennél valamivel magasabb. Ugyanakkor biztos nem vinném oda nyugodt szívvel a kutyámat, hogy ha tudnám, hogy arzénnal szennyezett a talaj. Nem jártam még a parkban, de ha a futtató mellett van egy játszótér is, akkor valószínűleg a szülők is kerülni fogják a helyet. Úgyhogy ezt most elég rendesen sikerült elszúrni, nem tudom, hogy fogják megnyugtatni a népet. A végén majd nem marad más, mint a talajcsere.

Tény, hogy egy akkora területen, mint a park, a két mintavételi hely kevés, és ezek közül is csak az egyiknél volt emelkedett az arzén mennyisége, tehát elhamarkodott lenne azt mondani, hogy a park tele van arzénnal. A Bálint Analitika munkatársai ezért ismét mintát vettek, de ezúttal több helyről, hogy kiderüljön, miért van annyi arzén a talajban. A labor szerint az is elképzelhető, hogy a kutyaürüléktől ilyen magas az arzéntartalom… Nem tudom, mennyi arzént tojik a kutya, csodálkoznék, ha ez lenne a megoldás.

Ilyennek álmodta meg a Főkert a parkot

A Főkert amúgy egy hónappal ezelőtt látott neki a kutyafuttató kialakításának a Szent István Parkban, és szeptember közepére ígérték a kutya-tornapályával (néhány fix agility akadállyal) ellátott terület átadását. Közleményük szerint azonban a vizsgálatok következtében az átadás csúszni fog, és az extra költségek miatt kevesebb akadályt és padot fognak kihelyezni, vagyis a kutyások fognak szívni azért, mert valaki rossz talajt vitt a futtatóra.

Intenzív kutya-tornapályát kapnak az újlipótvárosiak

Megoldódik az újlipótvárosi kutyások kutyafuttató-problémája, a mai nappal ugyanis megkezdték a Szent István park átalakítását, és a meglévő “cső” futtató mellé két 700 m2 körüli futtatót kerítenek el a területen. Összesen körülbelül 2500 m2-nyi futtató áll majd a kutyások rendelkezésére, a Budapesti Városüzemeltetési Központ tájékoztatója szerint még “intenzív kutya-tornapálya” és “kutyák vízellátását biztosító ivókút” is lesz. A futtatót várhatóan szeptember közepén adják át, lehet, hogy egyszer elmegyünk majd letesztelni.

A jelenlegi futtató a park mellett

Kitiltották a kutyásokat egy újlipótvárosi rendezvényről

Meglévő szerződésük ellenére megtiltották az újlipótvárosi kutyások részvételét a kerületi önkormányzat által szervezett május 21-i Életmód-napon. Az önkormányzat azzal indokolta döntését, hogy a rendezvény helyéül szolgáló Szent István park környékén lakók demonstrációval fenyegették meg a szervezőket, ha a kutyások is ott lesznek, továbbá támadásnak vették a múlt pénteken átadott lakossági kérelmet, melyben azt kérték, hogy próbálják meg minél előbb normalizálni a kutyások helyzetét a kerületben, és hozzanak létre egy új kutyafuttatót (amely alkalmas is kutyafuttatásra).

A kutyások előzetesen plakátokkal hirdették a részvételüket a rendezvényen, és kutyás bemutatóval, kérdőívekkel, szemétszedéssel készültek.

Újlipótvárosban bő egy hónappal ezelőtt kezdett elmérgesedni a helyzet a kutyások és a nemkutyások között. A Szent István park környékén a jelenlegi kijelölt kutyafuttató mindössze kb. 3 méter széles, és teljesen alkalmatlan a kutyafuttatásra. A kutyások ezért a park egy elkerített részét használták. Ez azonban közvetlenül egy játszótér mellett található, s a játszótérre csak a kutyások által használt területen áthaladva lehet bejutni, így itt rendszeresek voltak a konfliktusok. A Főkert végül múlt héten leszerelte a területet körülvevő kerítés kapuit, ezért már nem szökésbiztos a hely, és a közterületesek is büntetnek, ha valaki ott póráz nélkül sétáltat kutyát.

A kutyások a városi kutytartókat összefogó EB OVO Egyesület bevonásával tárgyalásokat folytatnak az illetékes és a fővárosi önkormányzattal. Információim szerint ma délután fogadta őket György István főpolgármester-helyettes, hogy minél előbb megoldást találjanak a problémára.

Nekünk itt a 11. kerületben szerencsénk van, mert sok a zöldterület, és több kijelölt futtató is van környéken. Ezek egy része szintén alkalmatlan egy nagyobb méretű kutya lemozgatására, de az Öböl szélén lévő futtató minden igényt kielégít. 

Ti mit gondoltok, mi lehet a megoldás?