Vizsgára készülünk

Tavaly egyszer már nekifutottunk egy magasabb szintű ügyességi vizsgának, de a felkészülésnél tovább nem jutottunk. Több oka is volt ennek, részben az esküvőszervezés, részben más kutyás elfoglaltságok, és nem tudtunk összeszedetten felkészülni egy Ü4-5-re (K99 vizsgarendszer). Most viszont egész szépen haladunk, és reményeim szerint március 15-én meg is próbálkozunk az Ü4-gyel.

A középfokos Ü2-höz képest itt már hat különböző típusú feladat van:
– apport ölbe
– karika és hatpálcás szlalom
– 15 méterről ültetésből fektetés, majd állítás, ültetés, állítás
– három bójából kettőhöz küldés
– megállítás fekve 30 méterről
– szagazonosítás két cipőből, saját szaggal

Apport: A feladat leírása szerint a gazda székben vagy a földön ül a feladat közben, és a kutyának az ölébe kell tennie a tárgyat. Először székkel próbálkoztam, mert ki tudja, hogy márc. 15-én milyen idő lesz, de állandóan béna voltam, és hiába tette a kutya az ölembe a tárgyat, mindig legurult. Elvileg ez nem hiba, de nem szép, ha élesben is ez történik, úgyhogy inkább nem kockáztatok. Úgy döntöttem, hogy maradok a töröküléses verziónál, és drukkolok, hogy jó idő legyen jövő héten.

Akadály: A karika szépen megy, a szlalomot még tanuljuk. Nem teljesen érti még a kutya, még mutogatnom kell neki a pálcák között, hogy hol ki és hol be. Sajnos ezt csak a sulin tudom gyakorolni, korábban ezért is gondoltam úgy, hogy kihagyjuk az Ü4-et, és rögtön Ü5-re megyünk. Azért bízom benne, hogy 1,5 hét alatt összeáll.

Kézjelek: Szépen ment, de mostanában az állítás csak másodikra megy, így ezen még gyúrunk. A magasabb szintekhez kénytelen leszek újratanítani az ülésből fekvést, ill. a fekvésből állítást, mert mindkettőnél előre jön a kutya. Négyes szinten még meg tudjuk úgy csinálni, hogy ne lépje át a pálcát, de később ez gond lehet.

Irányítás: Ez megy a legjobban. Lendületes és közel fekszik a bójához. A napokban mondjuk Népszigeten belefutottunk egy vicces szituba, ott ugyanis sokkal nagyobb bóják vannak, mit Őrmezőn. Bandi ahogy kiszaladt, lepofozta a bóját, én meg úgy meglepődtem, hogy elfelejtettem fektetni. Utána letisztáztuk a dolgot, most már azt is bójának látja. :) Szerencse, hogy ez előre kiderült, és nem a vizsgán szembesültem vele (az ugyanis nem Őrmezőn, hanem Népszigeten lesz).

Megállítás: Lassú. Tudja, hogy mi fog történni, ezért cammog, és vontatottan is veszi fel a pozíciót. Úgy próbálom felpörgetni, hogy sokszor hívom megállítás nélkül, aztán meglátjuk, mi lesz belőle. Az Ü2 vizsgánkon például annyira féltem, hogy túlszalad a zónán, hogy túl hamar kiadtam a vezényszót, Bandi pedig kivételesen azonnal reagált, és úgy feküdt le, hogy a farka kilógott a zónából. No comment. :)

Szagazonosítás: Erről nem tudom, mit gondoljak, még tanuljuk. A részfeladatok megvannak, megy a szagfelvétel, a cipők végigszaglása és a jelzés is, ami esetünkben apportot jelent. Ma kapok idegen cipőket, és akkor majd meglátjuk, hogy mennyire megy.

Nagyjából így állunk most, még szűk 1,5 hetünk van. Érdekes lesz az a nap, mert a bíróképzés keretén belül aznap az éles vizsgán őrző-védő, engedelmes és ügyességi gyakorlat is lesz, így még nem egészen tudom, hogyan fogom ezeket összeegyeztetni a saját vizsgánkkal.

Ilyenek voltak Pavlov kutyái

Pavlov kutyáiról valószínűleg már mindenki hallott, hogy hogyan tanította meg nekik a kutató csengőszóra a nyálelválasztást. Az orosz fiziológus alapozta meg a kondicionálás kutatását azzal, hogy megtanította a kutyáinak, hogy az ennivalót mindig egy csengőszó előzi meg. Így a kutyáknál hamar kialakult a feltételes reflex, vagyis a csengőszó által kiváltott nyálzás.

Pavlov nem volt válogatós a kísérleti kutyáit illetően, az alanyai többnyire keverékek voltak

Pavlov véletlenül vette észre az összefüggést. Azt tudta, hogy a táplálék látványára megindul a kutya nyálelválasztása. Egy idő feltűnt neki, hogy táplálék nélkül is beindul a nyáltermelés. Rájött, hogy a kutyák a laborköpeny látványát összekötötték az ennivaló érkezésével, így már a köpeny látványa beindította a nyálzást. Ezután tanította meg a kutyáknak, hogy a csengő jelzi a vacsora érkezését.

Ezeket a kutatásokat akár a klikkerezés alapjainak is vehetjük, hiszen ott az első lépés az, hogy megtanítjuk a kutyának, mit jelent a klikker. Ez a kondicionálás, amikor néhány alkalommal semmi mást nem csinálunk, csak a klikk után adunk egy szem falatot a kutyának. Minél kajásabb az állat, annál hamarabb megtanulja, hogy a kattangó hang után jutalomfalat jön. Ha egy semleges szituációban megnyomva a klikkert a kutya elénk áll, és várja a falatot, akkor már tudja, hogy mire megy ki ez az egész. (Persze ez nemcsak kutyánál működik, hanem rengeteg más állatnál is.) Innentől fogva bármilyen szituációban használhatjuk a klikkert, ha fontos az időzítés, hogy pontosan jutalmazzuk a kutyát. A lényeg, hogy a klikk után mindig jár a falat, különben egy idő után bekövetkezik a kioltás, vagyis a kutya elfelejti, hogy a kattanó hang után jutalom jön. (Bővebben a klikkerről itt.)

Pavlov 1904-ben Nobel-díjat is kapott, bár ezt nem kizárólag a kutyás vizsgálataiért kapta, hanem az emésztőrendszeri kutatásaiért. Pavlov előtt nagyon keveset tudtak az emésztés menetéről. Azért, hogy megértse, pontosan mi is játszódik le a tápcsatornában, műtétileg kivezetéseket készített, és így tanulmányozta az emésztőmirigyek kiválasztását. Persze állatvédelmi szempontból ezek a kutatások megkérdőjelezhetők, de ha ezek a vizsgálatok nincsenek, akkor lehet, hogy bizonyos összefüggésekre sosem, vagy sokkal lassabban derül fény.

Forrás

Kutyás imázsfilm Budapestről

A májusi kutya világkiállítás beharangozójaként a MEOE (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete) ma közzétette a Budapestet bemutató kisfilmjét. Valószínűleg sok helyen fogja kellemetlen meglepetés érni a külföldi kiállítókat, amikor majd be szeretnének menni a kutyájukkal egy étterembe vagy kávézóba.

A magyar fajták nincsenek túlreprezentálva a filmben, erdélyi kopót, pulit, pumit, mudit, vizslát és komondort láttam, az agár, a drótos vizsla és a kuvasz kimaradt. Kár, mert jobban mutattak volna, mint az a töménytelen mennyiségű corgi.

Gazdát keresnek az emberarcú kutyának

Igazán kifejező arca van annak az uszkár/shih-tzu keveréknek, amelyre a Gawker talált rá egy gazdátlan kutyákat hirdető oldalon. A két év körüli, Tonik nevű kutyát altatás elől mentették, és az indianai Mishawakában vár új gazdára.

Az oldal szerint Tonik nagyon barátságos, és türelmes gazdát keres. Van egy olyan érzésem, hogy Gawker írása után jópáran megrohamozták a mishawakai állatmentőket az emberarcú kutyát keresve.

Agyvizsgálattal keresné a legjobb kutyákat a hadsereg

Tavaly egy ideig jártunk az ELTE Etológia Tanszékre egy kísérlet miatt, ami abból állt volna, hogy a kutyát befektetik egy funkcionális MRI készülékbe, és megnézik, hogy mi történik az agyában. Sajnos ez pont abban az időszakban futott, amikor azt se tudtam, hogy hol áll a fejem, így aztán végül kiszálltunk. Nagyon sajnáltam, mert kíváncsi lettem volna az eredményre, de akkoriban a kutyás dolgaim közül ez volt az, amit a legkisebb szívfájdalommal el tudtam engedni.

A kutyák agyának vizsgálata egyre inkább foglalkoztatja a kutatókat, hogy megértsék, a különböző folyamatok mely agyterületeken zajlanak. Nagyon érdekes lenne, ha például kiderülne, hogy az ember felismerése ugyanott történik, ahol a fajtársaké.

Az amerikai hadsereget teljesen más szempontból érdekli a kutyák agya. Katonai célokra már nagyon régóta használnak kutyákat (pl. az Oszama bin Laden elleni akcióban is részt vett egy malionis), de ezeknek az állatoknak a képzése rendkívül költséges, ezért nem mindegy, hogy milyen alapanyagból dolgoznak. (Aki már próbálkozott kutyák tanításával, tudja, hogy milyen különbségek vannak nemcsak a fajták, de az egyes egyedek között is.)

Katonakutya AfganisztánbanKatonakutya Afganisztánban

Az amerikai Védelmi Minisztérium kutatási részlegének (Darpa) legújabb programja, a FIDOS (Functional Imaging to Develop Outstanding Service-Dogs) célja, hogy MRI vizsgálattal válasszák ki a katonai célokra leginkább alkalmas kutyákat. Elképzeléseik szerint így hatékonyabban és olcsóbban tudják majd képezni az ebeket. (A Darpa korábbi ötletei között olyan elképzelés is szerepelt, hogy gépekkel automatizálnák a kutyák képzését…)

A kutatók úgy gondolják, hogy azok a kutyák, amelyek agya nagyobb aktivitást mutat a kiképzők jeleire, alkalmasabbak a képzésre. Az agyvizsgálattal szerintük a hiperszociális kutyákat is ki lehetne választani, akiket aztán terápiás kutyaként használhatnának csatatérről visszatért katonák mellett. A Darpa szakemberei nemcsak a kutyák kiválasztására használnák a fMRI-t, hanem hogy megértsék a kutyák tanulási mechanizmusait, és új, hatékonyabb tanítási módszereket dolgozzanak ki.

Ahhoz, hogy ezeket a teszteket el tudják végezni, a kutyákat először hozzá kell szoktatni az MRI zajához, és meg kell nekik tanítani, hogy mozdulatlanul feküdjenek a több percig eltartó vizsgálat során. Egy izgága kölyökkutyánál pedig nem biztos, hogy ez olyan egyszerűen fog menni. Mindenesetre arra kíváncsi leszek, hogy mik derülnek ki a kutyaagyról, mert még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy hogyan is gondolkodnak ezek az állatok. Az biztos, hogy ezek a vizsgálatok elég érdekes irányba viszik el a kutyák oktatását.

Veszélyes a népszerű kutyarágóka

Bandita kölyökkorából maradt meg az a szokásom, hogy ha egyedül hagyom a kutyát, akkor adok neki valami rágnivalót. Régebben ez egy töltött Kong vagy valami nagyobb rágcsa volt, de mostanában már csak kisebb ropikat kap.

Bár nem olvastam el a zacskón lévő leírást, hogy ezek miből készülnek, de valószínűleg bőrből. A préselt csontok egy része ebből készül, de közkedveltek a bikacsök rágókák is, ami valójában nem más, mint szárított bikapénisz. Aki járt a Fressnapfban a kutyarágcsák környékén, biztos találkozott vele, vékony és hosszú, lásd a lenti képen. De készítenek olyan műcsontokat is, amiket bikacsök darabokkal töltenek.

Egy most megjelent kutatás (az 50. oldalon kezdődik) szerint ezek a bikacsökből készült rágókák nem túl egészségesek, és nemcsak hizlalnak, de baktériumokat is tartalmazhatnak. A jutalomfalatok kalóriatartalmát szerintem nem sok gazda szokta keresgélni, pedig nem mellékes, hogy a rendszeres napi étkezés mellett mennyi és milyen egyéb kaját kap a kutya. Amerikai és kanadai kutatók 26 bikacsök rágcsát vizsgálva megállapították, hogy egy 10 centis darab 36-88 kalóriát tartalmaz, ami a dokik szerint elég sok. Próbáltam adatot találni arra vonatkozóan, hogy a különböző súlyú kutyáknak mekkora a napi kalóriaigénye, de ahány oldal, annyi érték. Még talán a chicagoi Animal Medical Center táblázata tűnik a leghitelesebbnek, szerintük pedig egy 10 kilós kutyának 600 kalória a napi szükséglete, míg egy 30 kilósnak 1600 kalória. (Ez persze függ az állat aktivitásától is, és attól, hogy ivartalanítva van-e.)

Nemcsak a kalóriatartalma magas a bikacsöknek, de baktériumokat is tartalmazhat. A huszonhat mintából egy Clostridium difficile-vel, egy meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus-szal (MRSA), hét pedig Escherichia coli-val volt fertőzött. Ezek a baktériumok nemcsak a kutyára, de a gazdára is veszélyt jelenthetnek a kutatók szerint, ezért azt javasolják, hogy aki ilyen jutalomfalatot ad a kutyájának, az utána alaposan mosson kezet. (A gyerekeknek, időseknek, kismamáknak és legyengült immunrendszerűeknek pedig kifejezetten ellenjavalják ezeknek a kezelését.)

A bikacsök összetételének elemzése mellett a kutatók egy online kérdőívet is készítettek, amit állatorvosokkal és gazdákkal töltettek ki. A kitöltő állatorvosoknak csak 62%-a, a kutyatulajdonosoknak pedig 44%-a tudta, hogy miből készülnek ezek a rágókák.

Házőrző plüsskutya

A goldenekről általában azt tartják, hogy nem jó házőrzők, mert csak képen nyalják a betörőt. Azt ugyan nem tudom, hogy egy igazi betörővel Bandi mit csinálna, de az szinte biztos, hogy nem várná tárt karokkal. :)

Fajtájára kevésbé jellemző módon Banditában elég erős a védőősztön. Ha már egy picit gyanúsabb dolgot lát az utcán, azonnal befeszít, és ugat. Ha embertől nagyobb pressziót kap, szintén. Éppen ezért nem is erőltettem nála a terápiázást (noha még mielőtt kiválasztottuk volna, ezen is gondolkodtam), mert nem szereti, ha idegenek csak úgy gyömöszkölik, pláne fura mozgással közelítenek felé.

I'm gonna kick you out!
I’m gonna kick you out!

Alapesetben itthon az őrzés nem szokott megnyilvánulni, például nem áll neki azonnal ugatni, ha valaki zörög a lépcsőházban, csak beáll az ajtóval szemben, és figyel. Bezzeg vidéken szüleimnél! Ha leérünk, rögtön átkapcsol házőrző üzemmódba. Kertes ház, így baromi jól lehet a kerítésnél ugatni a bicikliseket, lovaskocsit, önsétáltató kutyákat. Éjszaka fel se jön az emeletre, hanem a földszinten alszik az ajtó előtt. Ha valaki akkor ér haza, amikor ő már/még alszik, azonnal jelez. 

Esti sétáknál megnyugtató, hogy ilyen, bár tény, hogy nem tudom, éles szituban hogy reagálna. Sokszor eszembe jut, hogy ki kellene próbálnunk az ŐV-t, hogy kontroll alá tegyük ezt a viselkedést, de a retrieversportos célok miatt nem merem megkockáztatni. Majd talán egyszer…