Kivételesen értelmes javaslatok találhatók az állatvédelmi törvény módosításáról szóló javaslatban. Olvasása közben azt éreztem, hogy végre megkérdeztek egy hozzáértőt is, és nem csak úgy vaktában írták le, ami eszükbe jutott.
A legtöbb tegnapi híradásban a bevezetésre kerülő ebadóra helyezték a hangsúlyt, ami elsőre talán ijesztő lehet egyeseknek (bár a tegnap megkérdezett kutyás ismerőseim mindegyike helyeselte az ötletet), de ha közelebbről megnézzük, akkor annyira már nem olyan rémisztő. Az éves díjat a tartás helye szerint illetékes önkormányzat szabja ki, az összege 2000-3500 forint között lehet. Abban az esetben azonban, ha az állat ivartalanított vagy chipezve van, már csak 500-1000 forintot kell fizetni. Ha pedig chipje van, és ivartalanított is, akkor nem kell ebadót fizetni. Mentesülnek továbbá a speciális feladatot ellátó kutyák (mentő-, segítő-, honvédségi kutya), valamint a menhelyi és a menhelyekről befogadott kutyák is. Egyedi elbírálás alapján mentességet is lehet kérni a díjfizetés alól, de maximum csak egy kutyára.
A cél, hogy a kutyák egyedi azonosítása és az ivartalanítás révén próbálják meg valamelyest a kezelni a kóbor kutya helyzetet, és hogy ösztönözzék az embereket az örökbefogadásra. Drasztikus változásra mondjuk szerintem nem kell számítani, de ha már valami elindul, már azzal is előbbre vagyunk, mint most.
A tervezet (nagyon helyesen) szükségesnek tartja a chipes állatok egységes országos adatbázisban való nyilvántartását, és erre a célra az állatorvosi kamara már használatban lévő Petvetdata rendszerét jelölte ki. A 2005 óta működő adatbázis jelenleg közel félmillió kutya, macska és görény adatait tartalmazza. A menhelyek, fajtamentő szervezetek ma már egyre jobban odafigyelnek arra, hogy csak egyedi azonosítás után adjanak örökbe kutyát, és a törzskönyvezett ebeket is ma már chippel látják el tetoválás helyett. Az azonosításnak köszönhetően sokkal könnyebb az elveszett kutyát visszajuttatni a gazdájához (már ha a megtalálónak szándékában áll…), mert az állatorvos a Petvetdatában rögtön hozzáfér a gazda adataihoz. (Míg a telefonszámos biléta, nyakörv könnyen elveszhet.)
A javaslat részletesen kitér a veszélyes kutyák körüli problémára, vagyis hogy nem lehet a kutyákat fajták alapján veszélyesnek elkönyvelni, mert a kutya veszélyessége döntően a gazdától, illetve a tartás körülményeitől függ. Éppen ezért a tervezet szerint a jövőben nem sorolnának be bizonyos fajtákat a veszélyes ebek közé, hanem csak akkor minősülne veszélyesnek egy kutya, ha testi sérülést okoz.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal folytatott egyeztetések során azonban felmerült egy másik megoldás is. Eszerint más európai országokhoz hasonlóan nálunk is készülne egy lista (rajta a pitbull, bandog, amstaff, kaukázusi, rottweiler), amelyen szereplő fajtákat csak szájkosárral szabadna sétáltatni. Ugyanakkor lehetőség nyílna arra, hogy egy vizsga teljesítésével a kutya mentesüljön a kötelezettség alól. A vizsgát kutyák viselkedésében jártas szakértői bizottság dolgozná ki, letételére pedig olyan kutyaiskolában volna lehetőség, ahol OKJ-s kutyakiképző vagy habilitációs kutyakiképző dolgozik.
A javaslat pontot tenne egy régóta húzódó vita végére is, miszerint mennyire humánus dolog a kölyökkutyákat az esetlegesen altatással járó fülvágásnak, illetve az ezt követő, gyakran elhúzódó gyógyulásnak kitenni. Európa számos országában már ma is tiltott a fülvágás, ám nálunk a jelenleg érvényben lévő állatvédelmi törvény ezt a fajtajelleg megtartása végett még engedélyezni. A módosítás szerint azonban a jövőben csak a farokkurtításra lenne mód (hét napos korig), azzal az indoklással, hogy a vizslák farka például milyen könnyen megsérülhet a lakásban tartás során. Ez tény, de azért elég gyenge indoknak tartom.
Két további, kölyökkutyákat érintő módosítás található még a tervezetben: az egyik kimondja, hogy a kölyökkutyákat (és macskákat, görényeket) 6 hetes koruk előtt nem lehet elválasztani az anyjuktól, míg a másik szerint tilos a négy hónaposnál fiatalabb kutyákat kikötni.
A tervek között szerepel az állatvédelmi bírság összegének növelése is, a jelenleg kiszabható maximális összeg (150 ezer forint) ugyanis nem eléggé visszatartó erejű. Erre vonatkozóan azonban konkrét összegeket nem ír a javaslat. Ugyanakkor felveti annak a lehetőségét, hogy nevelési célzattal a bírság mellett kiszabhassanak állatvédelmi oktatáson való részvételt, illetve állatmenhelyen való közmunkát is. Egy állatkínzót én azért csak nagyon szigorú felügyelettel engednék állatok közelébe…
A fentiek mellett a javaslat kitér arra is, hogy hivatalosan is tiltani kellene a kutyák és macskák élelmezési céllal történő felhasználását. Egészen pontosan: “A globalizáció fokozódásával hazánk is egyre több nemzetiségnek, kultúrának ad otthont. Időről időre napvilágot látnak olyan hírek, miszerint bizonyos vendéglátóipari egységekben a hazánkban tradicionálisan kedvtelésből tartott két legnépszerűbb faj valamelyikét használják, szolgálják fel élelmiszerként. Ezek a hírek általában hamisnak bizonyulnak, ugyanakkor a jelenség teljes mértékben idegen a magyar hagyományoktól, ezért esetleges meghonosodásának megelőzése érdekében az élelmezési cél törvényi szintű tiltása indokolt.” Nagyon szépen tudnak burkoltan fogalmazni.
Más fajokra vonatkozóan is vannak persze módosítások, például a jövőben csupán csincsillát és angóranyulat lehetne hazánkban prémesállatként hasznosítani, amerikai nyércet, nyestkutyát, mosómedvét, nutriát nem. Tiltanák az állatkereskedésekben a sziámi harcoshal hímek közvetlen egymás mellett tartását, amivel jelenleg folyamatosan díszes pózolásra késztetik a halakat. De amin a leginkább meglepődtem: betiltanák a díszhalakba történő festékanyag fecskendezését, amit állítólag egyes kereskedők előszeretettel alkalmaznak.
Összességében azt gondolom, hogy a javaslatok bizakodásra adnak okot, hogy talán valami változik. Persze, ha azt nézem, hogy a jelenlegi állatvédelmi törvénnyel mire mentünk, akkor nagyon valószínű, hogy a mostani módosításnak sem lesz túl nagy hatása. De talán legalább valami elindul.
A módosítás teljes szövege elérhető itt.
