Szerző: cheereck

Kompromisszumok

Az elmúlt egy év egyik nagy felismerése volt számomra, hogy következmények nélkül nem taníthatok dolgokat a kutyának. Hogy mire gondolok? Arra, hogy minél több mindent tud a kutya, annál nagyobb repertoárból tud válogatni, amikor egy adott feladat elé kerül. Persze, ha ezt teljes mértékben letisztázzuk, akkor nem kell, hogy problémát jelentsen. De ha csak félig tanítok meg egy feladatot a kutyának, akkor elbizonytalanodhat, gondolkodni fog, és ettől belassul. (100%-os tanítás alatt azt értem, amikor a kutya pl. nem ül le más jelre, legyen az kéz- vagy hangjel. Az emberek zöme azonban beéri a félmegoldásokkal.) Nem véletlen, hogy a munkakutyások közül sokan csak azokat a dolgokat tanítják meg a kutyának, amit a versenyen tudnia kell, mert így kisebb a hibázás esélye, és gyorsabb is lehet a kutya.

Egy évvel ezelőtt belekerültem egy olyan helyzetbe, ahol azt szerettem volna, hogy a kutya ösztönből dolgozzon – viszont valamiért ez nehezen ment. Igazából azóta sem sikerült teljesen rájönnöm, hogy mitől van az, hogy Bandi a retrieversport közben nem mer elsőre elindulni a dummyért, amikor küldöm. Sok dolog felmerült, valószínűleg szerepe van annak, hogy érzékeny a kutya, és a mellette beugró kutyának szánt büntetést magára vette, amikor én pont küldtem őt a dummyért. Bandi nagyon szeretne megfelelni, és vélhetően elbizonytalanodik ebben a helyzetben, mert nem világos számára, hogy neki mi a feladata, ezért nem is indul el (kivéve, ha nagyon erős a dobást kísérő inger, mert akkor átkapcsol ösztönbe, és elindul). A megoldás valószínűleg az lenne, ha letisztáznánk számára, hogy ebben a szituációban mi az elvárás, csak engem már annyira frusztrált az, hogy nem indul a kutya, hogy inkább parkolópályára tettük egy időre a retrieversportot.

Ez egy olyan sport, ahol a kutyának ösztönből kell mennie, de közben azért irányíthatónak kell maradnia. Én a tanítás során azonban ahhoz szoktattam hozzá a kutyát, hogy ne ösztönből cselekedjen, hanem használja a fejét, és gondolkodjon. (Lehet, hogy ha nem gondolkodna, akkor könnyebb lenne átlőni ezt a bizonytalanságát a retrieversportban, de az is lehet, hogy másutt kell keresni a megoldást.) Van, aki azt mondja, hogy a formálásnak az a veszélye, hogy “kinyitja a kutya elméjét”. Ugyanakkor én a problémáink ellenére sem bánom, hogy ezt megtettem.

Számomra sokkal fontosabb az, hogy van egy olyan kutyám, aki rengeteg mindent tud, és akinek a fejét folyamatosan tudom tágítani, és egyre több mindent tudok neki megtanítani. Nekem a kutya elsősorban családtag, társ, és nem azért tartom, hogy egyetlen sportban versenyezzek vele. Szeretem azt, hogy akárhova el tudom vinni magammal, akárhol össze tudom engedni kutyákkal, és ha olyan van, akkor akár egy oviba is el tudom vinni egy bemutatóra. Szeretem, hogy tudok vele kísérletezni, mert ő az első olyan kutyám, akivel ezt megtehetem. Nagyon jó alapanyag, mert irtó lelkes, szeret dolgozni, és nagyon meg akar felelni, én pedig nagyon sajnálnám, ha a retrieversport miatt fel kellett volna áldoznunk akár az ügyességi ágazatot, akár a trükköket, akár az új szerelmet, az obedience-t.

Vaknak a szeme, siketnek a füle

Egy sérült ember számára egy képzett kutya hatalmas segítséget jelent. A mozgássérült-segítők odaviszik a tárgyakat, a hallássérült segítők jelzik a zajokat, a vakvezetők segítenek a tájékozódásban, míg a rohamjelző kutyák életmentő szerepet tölthetnek be az epilepsziás rohamok előrejelzésével.

Magyarországon mindössze 91 ember él ilyen segítőkutyával, úgyhogy igazán szerencsésnek mondhatók azok, akik hozzájutottak egy ilyen társhoz. Rajtuk kívül további kétszáz, terápiás munkára képzett segítőkutya dolgozik országszerte.

Rácz Mariann és vakvezető kutyája, Kitty

Ezeknek az állatoknak a tartása esetenként nagy anyagi terhet jelent a tulajdonosoknak. Rajtuk szeretne segíteni legújabb kampányával a Vizslamentés csapata. Támogatóiknak köszönhetően egy éven keresztül öt segítőkutyást tudnak segíteni az állatorvosi költségek megtérítésével, a kutyatáp vásárlásával, továbbá hidroterápiával.

A csapat a jelöléseket az info@vizslamentes.hu mailcímre várja egy rövid történet, valamint egy fénykép kíséretében. Ha ismertek segítőkutyásokat, akiknek jól jönne a támogatás, akkor ne habozzatok, jelöljétek őket! 

Megmérettek a nyájőrző kuvaszok

Néhány hónappal ezelőtt írtam arról, hogy a kuvaszosok megpróbálják visszajuttatni a fajtát eredeti szerepébe, a nyáj mellé. Ennek részeként szeptemberben egy különleges kiállítást is rendeztek, ahol nemcsak a “show” kuvaszok mérettek meg, de a Kuvaszok és Nagyragadozók programban részt vevő, aktívan dolgozó kutyák is.

Nagyon szuper dolognak tartom, hogy a kuvaszosok ennyi mindent megtesznek azért, hogy bebizonyítsák, azok a kutyák is el tudják látni eredeti szerepüket, amelyek már generációk óta nem láttak se nyájat, se farkast.. Sajnos sok olyan fajta van, ahol már szinte teljesen elkülönült a munka és a kiállítási vérvonal, pedig a küllem nem minden. A legszomorúbbak azok az esetek, amikor a kiállítási vonal olyan anatómiai változásokat szenvedett, hogy már nem is nagyon lenne alkalmas arra, amire kitenyésztették.

Bátorságpróba is volt (forrás: Horváth Balázs/www.dog-foto.com)

A kuvasz szerencséjére nem tartozik a legnépszerűbb fajták közé. A felkapott fajták kiállításokon felvonuló létszámához képest elsőre talán nem tűnik olyan soknak a magyarandrásfalvi találkozón megjelent 45 kutya, de ezeknek a fele dolgozik is. Annak ellenére, hogy a dolgozó kutyák korábban szinte sose vagy alig voltak megkötve, és nem voltak ekkora tömegben, nagyon nyugodtan viselkedtek, és jól viselték a bíró közeledését is, írta Bölöni Botond, a rendezvény szervezője. Bölöni szerint a program abszolút elérte a célját, mert Erdélyből, Magyarországról, Szerbiából és Szlovákiából is érkeztek kutyák, és a magyar tenyésztők több olyan erdélyi kanra is felfigyeltek, akikkel vérfrissítés céljából fedeztetni fognak.

I. Székelyföldi Tájjellegű Kuvasz Kiállítás, Magyarandrásfalva 2013.szeptember 21 from Bölöni Botond on Vimeo.

A saját fajtáink többségét sajnos eléggé mostohán kezeljük, pedig nagyon jó adottságúak. Nem kanapékutyák, mindegyik olyan, amelyikkel foglalkozni kell. De ha az ember megtalálja a legjobb módot az energiájuk levezetésére, akkor ideális családi kutyák lehetnek.

A kuvasz például kiválóan alkalmas területőrzése, de valahogy manapság sokkal inkább dívik kaukázusit vagy moszkvai őrkutyát tartani ilyen célra. Szóval hajrá kuvaszok!

Szöges kolbászokat tettek ki kutyáknak Érden

Egészen elképesztő történetet olvastam az imént Facebookon egy érdi állatorvosi rendelő oldalán. A bejegyzés szerint a már 13 éve működő rendelő szomszédai közül nem mindenki nézi jó szemmel az érkező pácienseket. A konfliktus a napokban odáig fajult, hogy az egyik szomszéd szegekkel átszúrt kolbászokat helyezett ki az utcára.

Hihetetlen, hogy milyen rosszindulatúak tudnak lenni az emberek… Ha valaki ennyire képtelen az együttélésre, akkor költözzön egy alföldi tanyára, ott bőven van hely, és senki nem fogja zavarni a nyugalmát. Persze ehhez kell az, hogy a kutyás figyeljen a kutyájára, vegye pórázra, ha nem képes kontrollálni, és takarítson utána, ha az utcán végzi el a dolgát.

A facebookos kommentelőknél eléggé kiverte a biztosítékot az eset, kíváncsi vagyok, mi lesz a folytatása. Szerencsére egyelőre arról nincs hír, hogy bármilyen állat evett volna a csalikból.

Vigyázzatok az állataitokra!

Rendőrt fogott a rendőrkutya

A mellette álló rendőrre fogott rá egy tömegoszlató kutya a hétvégén egy angol focimeccs után. A harapás a videó utolsó 15 másodpercében látható:

Az ilyen szituációkban jellemzően elég magas ösztönállapotba kerülnek ezek a kutyák, a harapást megelőző pillanatokban látható is, hogy a kutya milyen izgatott. Miután nem gépekről van szó, egy ilyen baleset benne lehet a pakliban. Nálunk az ilyen kutyák szájkosárban dolgoznak, és arra tanítják őket, hogy azzal is hatékonyan fel tudjanak lépni az emberekkel szemben. Erre a célra jellemzően magabiztos, határozott, és nem túl érzékeny kutyákat használnak, hiszen a terhelés nagy, és a tömeg nem mindig barátságos a kutyákkal, lásd ezt a hazai példát a tavalyi Budapesti Pride-ról:

Alig tízcentis a világ legkisebb kutyája

Kétévesen mindössze 9,6 centiméter magas a világ legkisebb kutyája, egy Puerto Ricó-i csivava. Miracle Milly mindössze fél kilót nyom, és kisebb, mint a vele együtt élő német dog feje.

A csivava születésekor mindössze 30 grammos volt, és belefért egy teáskanálba. Az anyja nem is tudta szoptatni, hanem sokáig pipettából etették.

Halál vár a román kóbor kutyákra

Romániában hatalmas problémát jelentenek a kóbor kutyák, becslések szerint csak Bukarest utcáin 64 ezer gazdátlan állat él. A konfliktusok rendszeresek, legutóbb szeptember elején martak halálra egy kisfiút a kóbor állatok. Az állatvédők korábban ivartalanítási kampányokkal próbálkoztak, de ezekkel csak átmeneti javulást sikerült elérni, és az utóbbi években ismét nőtt az utcákon élő kutyák száma.

A román parlament most megszavazta, hogy az utcáról begyűjtött kutyák két hét türelmi idő után elaltathatók, annyi engedménnyel, hogy ha van rá pénz, akkor tovább is életben tarthatók. Mészárlás lesz, válogatás nélkül altatják majd a kutyákat, tekintet nélkül arra, hogy fiatal, öreg, egészséges vagy beteg. A törvény nagy felháborodást keltett az állatvédők körében, akik tüntetésekkel és petíciókkal fejezik ki tiltakozásukat a rendelkezés ellen.

Egy billoggal jelölt ivartalanított kutya Romániában

A jogszabály már régóta tervben volt, de tavaly a kutyák haladékot kaptak, akkor ugyanis megbukott a törvény. Nem kérdés, hogy a kialakult helyzettel valamit kezdeni kell, hiszen nemcsak veszélyes (és nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is, gondolom nem egy közülük autó kerekei alatt végzi), de közegészségügyi szempontból is nagy kockázatot jelent.

Nem tudom, Romániában milyen az állatvédelem, vannak-e menhelyek, és jellemző-e náluk az, ami Magyarországon, hogy sok osztrák és német fogad be tőlünk mentett kutyát. Sok országban ötletes videókkal népszerűsítik a keverék kutyákat, kiemelve, hogy cseppet sem kevesebbek a fajtatiszta kutyáknál. Chilében például ezzel hívják fel a figyelmet az örökbefogadásra:

Mexikóban pedig ezzel:

Romániában a tömeges ivartalanítás valószínűleg segítene, összekapcsolva egy jó örökbefogadási kampánnyal (akár nemzetközi szinten is). Persze ahhoz, hogy az állapot fenntartható legyen, a becsúszott kóbor szaporulatok folyamatos ivartalanítására volna szükség. Igaz, hogy az eredmény nem lenne olyan látványos, mintha kisöpörnék a kutyákat az utcákról, viszont biztos, hogy humánusabb.

Megvan Csányi Vilmos új kutyája

Csütörtök délelőtt Csányi Vilmos a Facebook-oldalára töltötte fel új kutyájának fényképét. A képaláírás szerint a kutya neve Janka, és 3 hetes.

Az etológus professzor 2012 áprilisában tett közzé egy felhívást a közösségi oldalon, hogy a korábban elpusztult husky-pumi keverék kutyája, Jeromos után egy hasonló kutyát szeretne, ehhez pedig egy pumi szukát keres. Csányit akkor kommentben többen támadták, hogy miért akar keverék almot lehozni. Az etológus a kommentekre úgy reagált, hogy nemcsak érzelmi, hanem tudományos okokból is szeretne egy ilyen párosítást (Lorenznek például mindig német juhász-csau csau keverékei voltak), és hogy a várható kölyköket a barátai már mind elosztották maguk között. A jelek szerint a párosítást sikerült összehozni, és Jankának jó esélye van arra, hogy ő is hasonló hírnévre tegyen szert, mint Csányi előző kutyái, Bukfenc és Jeromos.