Szerző: cheereck

Hétfőn délután a képviselők megszavazták az állatvédelmi törvény (röviden Ávt) módosítását, melynek legvitatottabb pontja az ebadó bevezetése volt. Az elfogadott javaslat sok helyen különbözik az eredeti tervezettől, sajnos több ígéretesnek tűnő módosítás sem került bele a törvénybe (ezekről részletesen egy korábbi bejegyzésben).

A változások

A január elsején életbe lépő új Ávt egyértelműen tilt minden küllemet érintő sebészeti beavatkozást, vagyis mostantól fogva a fül- és farokvágás is tilos. Ezek ma még a fajtajelleg megtartása végett engedélyezettek, noha Európa számos országában már évekkel ezelőtt betiltották (és a kiállításokon sem nézik jó szemmel a kurtított kutyákat).

A jelenleg érvényben lévő Ávt már most is tiltja a kutyák és macskák élelmezési, valamit prémtermelési céllal történő megölését. Az új már tiltja is az ilyen felhasználást, de ezt nem érzem olyan jelentős változtatásnak. Kétlem, hogy mostantól kijárnának a józsefvárosi piacra ellenőrizni, hogy miből készül az ottani kínai kaja.

Veszélyes, ha embert harapott

A módosított törvény szerint egy kutya nem minősíthető a fajtája alapján veszélyes ebnek. Csak egyedi elbírálás alapján lehet veszélyesnek minősíteni a kutyát, ha már fizikai sérülést okozott (értsd embert harapott), vagy ha fennáll a veszélye, hogy fizikai sérülést fog okozni. A kutya viselkedését az állatvédelmi hatóság által javasolt, „ebek viselkedésének megítélésében jártas” szakértő bírálja el. (Ezeknek a szakértőknek a listája elvileg majd a netre is felkerül.) Veszélyes kutyákat csak engedéllyel, ivartalanítva és chippel ellátva lehet tartani. Tilos továbbá bármilyen versenyeztetésük, az őrző-védőzés, valamint a kivitelük az országból.

Olcsóbb chip és országos nyilvántartás

Az új Ávt előírja az állatorvosoknak, hogy minden vizsgálat elején ellenőrizzék a kutya transzponderét, vagyis chipjét. A chipezett állatok és gazdáik adatait mostantól kötelező egy országos adatbázisban nyilvántartani, és az ide való regisztráció az állatorvos kötelezettsége. A chipezésért és a regisztrációért maximum 3500 forintot kérhet el az állatorvos, így lényegesen olcsóbb lesz, jelenleg ugyanis az egész procedúra (chip+beültetés+regisztráció) 6000 forint körül van.

Az országos adatbázist a tervezettől eltérően nem az állatorvosi kamara fogja üzemeltetni, hanem az állam, egész pontosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Nem világos, hogy egy teljesen új adatbázist fognak-e létrehozni, vagy átveszik a kamara által jelenleg használt Petvetdatát, amely közel félmillió állat adatait tartalmazza. A chipszám alapján az állatra vonatkozó adatok egy része (hívónév, veszettség elleni oltás ideje, esetleges veszélyesség) nyilvános lesz, míg a gazdára vonatkozó adatokhoz „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére, jogszabályban meghatározott közfeladatának az ellátása érdekében hozzáférést biztosíthat” a működtető. Nem egyértelmű, hogy egy talált és chipezett kutya gazdájára vonatkozó adatokat ebből az adatbázisból ki tudja-e majd nyerni egy magánállatorvos, vagy erre a célra meg kell tartani külön a Petvetdatát.

Ebösszeírás és ebadó

Ahogy várható volt, megszavazták az ebadó bevezetésének lehetőségét is, arról, hogy ténylegesen kivetik-e, az önkormányzatok dönthetnek. Az ebadó, vagyis ebrendészeti hozzájárulás összegét a tartás célja, a tartási hely mérete és állatjóléti jellemzői, az egy helyen tartott ebek száma, valamint a tulajdonos szociális helyzete alapján szabják ki. Évente legfeljebb 6000 forint lehet, veszélyes kutyák esetében pedig max. 20 ezer forint.

Mentesülnek az ebadó alól a magyar fajták (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid szőrű és drótos magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó), a speciális feladatot ellátó kutyák (mentő-, segítő- és szolgálati kutyák), az ivartalanított ebek (kiv. a veszélyes kutyákat), és a menhelyen élő, valamint az örökbefogadott kutyák.

A beszedett összeget teljes egészében az ivartalanítás támogatására, a menhelyek és gyepmesteri telepek fenntartására, az állatvédők támogatására, valamint egyéb állatjóléti és közegészségügyi feladatokra kell fordítani. Ez az a pont azonban, amit a legtöbb kutyás kétkedve fogad, mert mindenki attól tart (joggal), hogy az önkormányzatok elnyelik a lóvét, és a kutyák semmit nem látnak majd belőle.

Az önkormányzatoknak az ebadó beszedése mellett háromévente legalább egyszer ebösszeírást is kell tartaniuk.

Hogy ebből mi lesz?

A “normális” kutyások úgy gondolják, hogy az ebadó bevezetésével párhuzamosan rengeteg kutya kerül majd utcára, mert a “nem normális” kutyatartók inkább kidobják az állatot, minthogy fizessenek. A menhelyek már így is telítve vannak, így nagyon valószínű, hogy rengeteg állatot kell majd elaltatni helyhiány miatt. Vannak, akik úgy vélik, hogy a törvény az idősekkel szúr ki igazán, hiszen alig tudnak megélni a nyugdíjukból, nem hogy még ebadót is fizessenek. Én meg pont azt látom, hogy ők azok, akik hajlandóak az utolsó fillérjeiket is otthagyni az állatorvosnál, csak gyógyuljon meg a drága Buksikájuk. (És ne felejtsük el, hogy ha menhelyről fogadnak be kutyát, akkor egy fillért sem kell fizetniük!)

Csak reménykedni lehet abban, hogy idővel az emberek egy része (attól nem félek, hogy mindenki) rájön, hogy kutyát tartani felelősség, és ha valaki nem képes az ezzel járó költségeket viselni, akkor az inkább ne is vegyen állatot. Az ebadó összege ugyanis kevesebb, mint amennyibe egy kötelező veszettség elleni oltás kerül Budapesten. Ha a “kedves gazdinak” erre nincs pénze, akkor hogyan tudná kifizetni az állatorvosi számlát, amikor egyszer valami komoly baj történik?

Hasznos linkek:

• Minden dokumentum az Ávt módosításáról
• Meghallgatható parlamenti viták