Nem saját, via Orientpress, de teljes mértékben támogatom a dolgot 
Bandit az [origo]-ba!
***
A kutya jelenléte megnyugtat, csökkenti a stresszt, sőt a szívinfarktus esélyét is – jótékony hatással bír a munkavégzésre is, és ezt egyre több munkahelyen ismerik fel. Janza Frigyes állatorvos, etológus a Rádió Orientben mesélt a kutyatartás mindennapi vagy épp terápiás előnyeiről: tudták, hogy a kutya és az ember genetikusan is kötődik egymáshoz?
Amerikában egyre elterjedtebbek a kutyabarát munkahelyek, ami elősegíti a kreatív és hatékony munkavégzést, hiszen az állatok nyugtató hatással vannak gazdájukra. Janza Frigyes , aki eredeti szakmája szerint állatorvos, és évtizedek óta oktat etológiát egyetemi docensként, kifejtette, hogy a kutyák és az emberek koevolúciós fejlődésen mentek keresztül: ez az együttes evolúciónak olyan hatásait jelenti, hogy genetikai alapjai vannak az egymáshoz való vonzódásnak. A magyar kutatók, Csány Vilmossal az élen kiemelt eredményességgel kutatták a kutya etológiáját. Mások kimutatták, hogy a szívinfarktuson átesett emberek esetében a kutyatartóknál több mint ötven százalékkal csökkent az újabb infarktus kialakulásának veszélye. A kutyatartás terápiás előnyei fizikai, pszichés értelemben is igen fontosak , azonban a kutyabarát munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni az esetleges ügyfélkört is.
A rendészeti tevékenység sem képzelhető a kutyák nélkül. Janza Frigyes vezette a kutyavezető-képző iskolát, ami a belügyminisztérium és az alárendelt rendvédelmi szervek számára képez ki szolgálati kutyákat. Az iskolarendszerű képzés a harmincas, negyvenes években indult, Magyarországon pedig, egyedülálló módon nem előképzik a kutyákat, hanem a későbbi gazdával együtt, közösen oktatják őket.
A nyomkövető és szagazonosító kutyák kiképzése a leghosszabb. Minden embernek egyéni szagmintája van, amit lefednek az egyéb „művi” szagok, a kutyák azonban képesek ezek megkülönböztetésére. Egy alkalommal például bizalmas iratok tűntek el a páncélszekrényből, és a kutyák azonosították a takarítónő, a szoba tulajdonosa és az elkövető szagmintáját is. Ez persze bizonyítéknak csak korlátozottan tekinthető, azonban segíthet a nyomozási eljárás elindításában. Magyarországon leginkább az őr és járőr kutyák terjedtek el, amikor a legtöbb kutya volt rendészeti szolgálatban, a számuk 3500-ra volt tehető, napjainkra ez a szám körülbelül ezerre csökkent. Arányait tekintve nőtt a kereső-azonosító kutyák száma, amelyek nem feltétlenül a fizikai erejükkel dolgoznak, és számos segítő, terápiás céllal tartott kutya is létezik, például vakvezető, társ vagy jelzőkutyák. A kutyák bizonyos tumorok, daganatok kimutatására is képesek, akkor, amikor az illető még nincs tudatában betegségének. Képeznek ki bányamentő kutyákat, de ezeket az állatokat a halott testek felkutatására is könnyedén lehetett trenírozni.
A robbanószer és kábítószer-kereső kutyák kiképzésénél nagy sikereket értek el a magyarok, mindkét kategóriában Európa bajnokságot nyertek. A siker titka az, hogy a klasszikus reflexelmélet helyett kutyáink oktatása etológiai kutatások eredményein alapul. Paradox helyzet ugyanakkor, Magyarországon a kutyatartásnak nincs megfelelő törvényi szabályozása: az ebrendeletek az önkormányzatokhoz tartoznak, de nagyon érik egy országos ebrendelet megalkotása is – vélekedett Janza. Egyre több a kutyák szállításával, jólétével kapcsolatos szabályozás van, és meg kell határozni a kutyatartás negatív hatásaival kapcsolatos felelősséget is, például a veszettség elleni oltás, ebadó, piszok, környezetszennyezés tekintetében. Jelenleg nincs országos összeírás, statisztikai adat a kutyák számáról. A magyar fajták tenyésztését is állami kézbe kellene venni, hiszen a közösen viselt felelősség centrális szabályzást igényelne – mondta el a Rádió Orient etológus vendége.