Hónap: 2011 november

Szivárvány Híd

Valahol a Mennyország és a Föld között létezik egy hely, amelyet Szivárvány Hídnak neveznek.

Ha egy állat, aki nagyon közel állt valakihez a Földön, örökre elmegy, a Szivárvány Hídhoz kerül. Legelők és dombok zöldellnek mindenütt, ameddig a szem ellát. Kedvenceink itt egész nap játszhatnak és futkározhatnak. Mindenük megvan: rengeteg ennivaló, friss víz, ragyogó napfény. Sosem fáznak, nyugalom és béke veszi körül őket. Minden állat, aki beteg és öreg volt, visszanyeri egészségét és fiatalságát, a sérült, béna állatok újra épek és erősek, pont mint amilyennek emlékeinkben látjuk őket. Az állatkák önfeledten boldogak. Egyetlen dolog árnyékolja be örömüket: mindnyájuknak hiányzik az a különleges ember, akit hátrahagytak a Földön.

Együtt szaladgálnak és játszanak, mikor egy napon az egyikük hirtelen megáll és a távolba réved. Élénk szemei fürkésznek valamit. Törékeny teste megremeg, majd hirtelen szaladni kezd, elhagyva társait. Szinte repül a zöld fű fölött, lábai egyre gyorsabban viszik.

Aztán észrevesz téged. Rég nem látott kedvenced boldogan öleled magadhoz. Soha többé nem váltok el. Örömteli puszik az arcodon, kezeiddel újra megsimogatod kedves fejét. Még egyszer kedvenced csillogó szemeibe nézel: elvesztetted őt, de szívedben mindvégig ott volt.

És átkeltek együtt a Szivárvány Hídon…

***

(Mi jól vagyunk, de fontosnak tartottam most kitenni… )

Milyen változások lesznek az állatvédelmi törvényben?

Hétfőn délután a képviselők megszavazták az állatvédelmi törvény (röviden Ávt) módosítását, melynek legvitatottabb pontja az ebadó bevezetése volt. Az elfogadott javaslat sok helyen különbözik az eredeti tervezettől, sajnos több ígéretesnek tűnő módosítás sem került bele a törvénybe (ezekről részletesen egy korábbi bejegyzésben).

A változások

A január elsején életbe lépő új Ávt egyértelműen tilt minden küllemet érintő sebészeti beavatkozást, vagyis mostantól fogva a fül- és farokvágás is tilos. Ezek ma még a fajtajelleg megtartása végett engedélyezettek, noha Európa számos országában már évekkel ezelőtt betiltották (és a kiállításokon sem nézik jó szemmel a kurtított kutyákat).

A jelenleg érvényben lévő Ávt már most is tiltja a kutyák és macskák élelmezési, valamit prémtermelési céllal történő megölését. Az új már tiltja is az ilyen felhasználást, de ezt nem érzem olyan jelentős változtatásnak. Kétlem, hogy mostantól kijárnának a józsefvárosi piacra ellenőrizni, hogy miből készül az ottani kínai kaja.

Veszélyes, ha embert harapott

A módosított törvény szerint egy kutya nem minősíthető a fajtája alapján veszélyes ebnek. Csak egyedi elbírálás alapján lehet veszélyesnek minősíteni a kutyát, ha már fizikai sérülést okozott (értsd embert harapott), vagy ha fennáll a veszélye, hogy fizikai sérülést fog okozni. A kutya viselkedését az állatvédelmi hatóság által javasolt, „ebek viselkedésének megítélésében jártas” szakértő bírálja el. (Ezeknek a szakértőknek a listája elvileg majd a netre is felkerül.) Veszélyes kutyákat csak engedéllyel, ivartalanítva és chippel ellátva lehet tartani. Tilos továbbá bármilyen versenyeztetésük, az őrző-védőzés, valamint a kivitelük az országból.

Olcsóbb chip és országos nyilvántartás

Az új Ávt előírja az állatorvosoknak, hogy minden vizsgálat elején ellenőrizzék a kutya transzponderét, vagyis chipjét. A chipezett állatok és gazdáik adatait mostantól kötelező egy országos adatbázisban nyilvántartani, és az ide való regisztráció az állatorvos kötelezettsége. A chipezésért és a regisztrációért maximum 3500 forintot kérhet el az állatorvos, így lényegesen olcsóbb lesz, jelenleg ugyanis az egész procedúra (chip+beültetés+regisztráció) 6000 forint körül van.

Az országos adatbázist a tervezettől eltérően nem az állatorvosi kamara fogja üzemeltetni, hanem az állam, egész pontosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Nem világos, hogy egy teljesen új adatbázist fognak-e létrehozni, vagy átveszik a kamara által jelenleg használt Petvetdatát, amely közel félmillió állat adatait tartalmazza. A chipszám alapján az állatra vonatkozó adatok egy része (hívónév, veszettség elleni oltás ideje, esetleges veszélyesség) nyilvános lesz, míg a gazdára vonatkozó adatokhoz „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére, jogszabályban meghatározott közfeladatának az ellátása érdekében hozzáférést biztosíthat” a működtető. Nem egyértelmű, hogy egy talált és chipezett kutya gazdájára vonatkozó adatokat ebből az adatbázisból ki tudja-e majd nyerni egy magánállatorvos, vagy erre a célra meg kell tartani külön a Petvetdatát.

Ebösszeírás és ebadó

Ahogy várható volt, megszavazták az ebadó bevezetésének lehetőségét is, arról, hogy ténylegesen kivetik-e, az önkormányzatok dönthetnek. Az ebadó, vagyis ebrendészeti hozzájárulás összegét a tartás célja, a tartási hely mérete és állatjóléti jellemzői, az egy helyen tartott ebek száma, valamint a tulajdonos szociális helyzete alapján szabják ki. Évente legfeljebb 6000 forint lehet, veszélyes kutyák esetében pedig max. 20 ezer forint.

Mentesülnek az ebadó alól a magyar fajták (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid szőrű és drótos magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó), a speciális feladatot ellátó kutyák (mentő-, segítő- és szolgálati kutyák), az ivartalanított ebek (kiv. a veszélyes kutyákat), és a menhelyen élő, valamint az örökbefogadott kutyák.

A beszedett összeget teljes egészében az ivartalanítás támogatására, a menhelyek és gyepmesteri telepek fenntartására, az állatvédők támogatására, valamint egyéb állatjóléti és közegészségügyi feladatokra kell fordítani. Ez az a pont azonban, amit a legtöbb kutyás kétkedve fogad, mert mindenki attól tart (joggal), hogy az önkormányzatok elnyelik a lóvét, és a kutyák semmit nem látnak majd belőle.

Az önkormányzatoknak az ebadó beszedése mellett háromévente legalább egyszer ebösszeírást is kell tartaniuk.

Hogy ebből mi lesz?

A “normális” kutyások úgy gondolják, hogy az ebadó bevezetésével párhuzamosan rengeteg kutya kerül majd utcára, mert a “nem normális” kutyatartók inkább kidobják az állatot, minthogy fizessenek. A menhelyek már így is telítve vannak, így nagyon valószínű, hogy rengeteg állatot kell majd elaltatni helyhiány miatt. Vannak, akik úgy vélik, hogy a törvény az idősekkel szúr ki igazán, hiszen alig tudnak megélni a nyugdíjukból, nem hogy még ebadót is fizessenek. Én meg pont azt látom, hogy ők azok, akik hajlandóak az utolsó fillérjeiket is otthagyni az állatorvosnál, csak gyógyuljon meg a drága Buksikájuk. (És ne felejtsük el, hogy ha menhelyről fogadnak be kutyát, akkor egy fillért sem kell fizetniük!)

Csak reménykedni lehet abban, hogy idővel az emberek egy része (attól nem félek, hogy mindenki) rájön, hogy kutyát tartani felelősség, és ha valaki nem képes az ezzel járó költségeket viselni, akkor az inkább ne is vegyen állatot. Az ebadó összege ugyanis kevesebb, mint amennyibe egy kötelező veszettség elleni oltás kerül Budapesten. Ha a “kedves gazdinak” erre nincs pénze, akkor hogyan tudná kifizetni az állatorvosi számlát, amikor egyszer valami komoly baj történik?

Hasznos linkek:

Köszi, hogy felszedted a kutyaszart!

Sajnálos nálunk (XI. ker.) a környéken sokan nem szedik össze a piszkot a kutyájuk után, pedig általában vannak kint zacskók. Ha valaki az orrom előtt hagyja ott, akkor nem szoktam szó nélkül hagyni, és megkérdezem, kér-e zacsit. A fogadtatás vegyes, van, aki elfogadja, van, aki meg leráz. Legszívesebben kihívnám razziázni a köztereseket, csak attól félek, hogy még a végén engem büntetnek meg azért, mert néhol póráz nélkül sétálunk.

Robotokra cserélnék a vakvezető kutyákat Japánban – videó

Japán élen jár a robotok fejlesztésében, és az egyik legújabb találmányuk a vakvezető robot. A robotba a Microsoft Kinectjének kép- és távolságérzékelőjét építették be, ennek segítségével készít háromdimenziós képet az előtte lévő tárgyakról. Sima felületeken egyszerűen elgurul, de ha akadály van előtte, akkor csuklós lábaival lépeget, melyekben ütközésérzékelők vannak. A robot mesterséges női hangon közli a vezetett személlyel, hogy éppen milyen akadályhoz érkeztek. A tervek szerint az újabb típusok már parancsoknak is engedelmeskednek majd, és GPS is lesz bennük.

Igaz, hogy a vakvezető kutyák képzése sokba kerül és időigényes, de van egy olyan érzésem, hogy ezek a robotok sem lesznek túl olcsóak. Ha megvakulnék, biztos szívesebben bíznám rá magam egy kutyára, mint egy robotra.

Újabb magyar mentőkutya segíthet külföldi katasztrófák áldozatain

Már három olyan mentőkutya – Aqua, a kan belgajuhász kutya, Liza, a labrador retriever szuka és Roger, az ötéves border collie – él az országban, amelyek nemzetközi segítségnyújtást igénylő katasztrófa esetén bevethetőek. Mindhárom kutya – és vezetőik – a Magyar Vöröskereszt Budapesti Alapszervezete Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnak a tagjai.

A mentőkutyás egységek a szövetség legmagasabb vizsgaszintjének teljesítésével igyekeznek bekerülni a mentőkutyás társadalom elitjébe. Évente átlagosan 10-15 kutya szerzi meg a minősítést, mely 3 évig érvényes, így mindösszesen 30-40 kutya rendelkezik ezzel a legmagasabb szakmai jogosítvánnyal. Szalánczi Gábor Roger nevű mentőkutyájával a bevethetőségi vizsga megszerzése előtt már rendelkezett emelt szintű vizsgákkal rom- és területkutatásban is.

Szalánczi Gábor és Roger munka közben

A bevethetőségi vizsgán a résztvevőknek alpintechnikai ismeretekből, nemzetközi mentési irányelvekből, térképhasználatból, humán- és állat-elsősegélynyújtási ismeretekből, keresési taktikákból kellett számot adniuk tudásukról. Emellett hat különböző helyszínen, kutyával történő személykereséssel bizonyították a bíróknak, hogy alkalmasak a nemzetközi bevetésekre. Hogy élethűek legyenek a körülmények, a vizsga 36 órán keresztül zajlott, így minden résztvevőnek saját magának kellett kialakítani a táborhelyét és önellátó módon berendezkednie.

A mentőkutyás vizsgákkal párhuzamosan ugyanezen a helyszínen zajlott a csoportvezetők képzése és minősítése is, a szakemberek a minősítés megszerzésével jogosulttá váltak a mentőkutyás csoportok irányítására nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás esetén.

MTI

***

Hajrá magyar mentőkutyások!

Nemcsak okos, ügyes is

Levizsgáztunk!

A szombati utolsó foglalkozás nem sikerült túl jól, a 7 hétvége alatt először éreztem magam rosszul. Az egy dolog, hogy a megállítás egyáltalán nem ment, de a problémamegoldó feladatok sem úgy sikerültek, ahogy előtte gondoltam, és teljesen szétestem én is és a kutya is. Más se hiányzott a másnapi vizsga előtt.

Bekapcsolás

Vasárnap a vizsgák 1-kor kezdődtek, de ráértünk 2-re menni, mert a mi csoportunk volt az utolsó a háromból. A vizsga előtt elmentünk egyet sétálni, hogy picit mozogjanak a kutyák, de mindegyik iszonyat feszült volt, ezért 2 perc után pórázra kellett őket venni, mert majdnem összepattantak. A sulira visszaérve sorsoltunk, és mi lettünk a negyedikek (a tízből), így nem kellett túl sokat várnunk. Próbáltam magam nyugtatni, de kb. úgy izgultam, mint egy egyetemi vizsga előtt…

Hornig Rudi volt a bíró, és a vizsgára jelentkezés simán ment, Bandi szerencsére nem ugrált fel, hanem szépen ülve maradt, és mindenféle kitörő örömködés nélkül hagyta, hogy Rudi odadugja a kezét. Az első három feladatnál nem volt semmi probléma, Bandi nagyon szépen csinált mindent. Nem ugrott be az akadálynál, elsőre felült a kézjelnél, és a bójához is elsőre elindult (és még közel is feküdt), így ezeknél max pontot (feladatonként 25) kaptunk. Mikor a megállításhoz mentünk át, éreztem, hogy még jobban összeugrik a gyomrom, de reméltem, hogy nem lesz gond. Hát lett. :)

Hiába beszéltük át előtte ezerszer Balázzsal (a csoportvezetőnkkel), hogy nem szemből fogom hívni a kutyát, hanem féloldalasan (hogy kicsit lassabb tempóban jöjjön), ezt teljesen elfelejtettem, és szembeálltam Bandival. Hívom, hogy „gyere!”, nem történik semmi, kutya továbbra is fekszik. Mondom, hogy „Bandi!”, na, erre már elindul. Közepes tempóban jön, rettegek, hogy ezek után nem fog megállni, így épphogy belép a zónába, emelem a kezem, „ott! fekszik!”, és láss csodát, a kutya azon nyomban fekszik… A hátsó lábaival még épphogy belépett a zónába, csak a farka lógott ki. A fene se gondolta volna, hogy ilyen gyors lesz…

A bíró utána elmondta, hogy már attól „félt”, hogy 100 pontot kell adnia. :) Végül 3 pontot vont le megállításnál, megjegyezte, hogy a kutya azonnal megállt, amikor a kezemet felemeltem, és hogy nem tipikus hiba, hogy a kutya a zóna elején lóg ki a farkával. Így „csak” 97 pontot kaptunk. :) A vizsga a csoport nagyobb részének hasonlóan jól sikerült, lett 90, 93, 94, 95, sőt még 99 pontos vizsga is, úgyhogy mi elbújhatunk a 97 pontunkkal.

A végére eléggé besötétedett

Nagyon elégedett voltam Bandival, abszolút megfelelt az elvárásaimnak, jobban is teljesített, mint vártam. Most, hogy a tanfolyamoknak a végére értünk, a sulin választhatunk, hogy klubfoglalkozásokra megyünk, őrző-védőre, nyomkövetésre, agilityre vagy mantrailingre, de ezeket egyelőre pihentetni fogjuk. Épp itt az ideje, hogy elkezdjük a vadászkutya képzést, úgyhogy most ebbe vetjük bele magunkat. Kedden már meg is nézte egy ezzel foglalkozó tréner, Karai Csaba, de erről majd írok külön bővebben.

A jutalomfácánnal

Még több kép a vizsgáról itt.