Hónap: 2010 október
Kutya és nyúl – ragadozó vs. zsákmányállat
Három hét, és megérkezik a kiskutya… A tenyésztő szerint a kiszemeltünk nagyon életrevaló, vagány, érdeklődő eb. Az talán valamit elárul, hogy a törzskönyvi neve Bandit 
rendes nevet még nem választottunk, így átmenetileg csak Bandinak hívjuk, de nem szeretném, ha ez rajta ragadna. :))
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az állat vajon hogyan jön majd ki a 4,5 éves féligtörpe nyulunkkal. Mogyi egy ex-nőstény félvér kosorrú thüringiai törpenyúl.
Mogyi
Más állatokkal Mogyinak nem igazán van tapasztalata, mert ha hosszabb időre hazamentünk, akkor általában nem nálunk volt – főleg a macska miatt. Most viszont elkerülhetetlenül jön a kutya, és nem tudom, mit fog szólni a lakótárshoz. Mogyi szereti az embereket (pontosabban a simogatást), idegenekkel is hamar összehaverkodik, de egy kutya… Amelyik ráadásul vadászkutya…
Persze sosem lesznek egyszerre szabadon a lakásban felügyelet nélkül, és ha elkezdünk dolgozni a kutyával, akkor biztos, hogy nem fogunk nyúllal tréningezni. De az is tuti, hogy ha a nyúl egyszer csak megindul a lakásban, akkor a kutya 100, hogy elkezdi kergetni. Innen meg már csak egy lépés, hogy az ösztön bekapcsoljon.
Szeretném azt hinni, hogy a kiskutya meg fogja szokni a nyulat, és szépen megtanulja majd a szabályokat, de azért bennem van a félsz, mert elég, ha csak egyszer jut eszébe pár hónap múlva, hogy játékból megfogja a nyulat…
Kutya-macska viszonylatban csupa pozitív tapasztalatom van, de a nyúl inkább zsákmány, mint a macska… Mindenesetre reméljük a legjobbakat, és ha puszipajtások nem is lesznek, azért csak megtűrik egymást békességben.
Öthetes Bandita
egy hasznos kutya
a kutya nem csak postást ugatni és dédelgetni jó… Jesse, a jól képzett jack russell terrier bemutatja, mi mindenre lehet még használni a kutyát. :)) A kulcsszó: klikker.
miért nem hagysz aludni?
Arcról felismeri gazdáját a kutya
A kutyák számára fontos az emberi arc, ugyanis képesek arra, hogy felismerjék az összefüggést gazdájuk tekintetének iránya és a környezet között. Nemcsak megértik az ember ilyen módon történő „mutatását” egy tárgya, de saját maguk is képesek arra, hogy a gazda és egy adott tárgy közötti tekintetváltással kérjenek segítséget egy probléma megoldásához.
(„Az emberi kommunikáció fontos része a szociális referencia, és ez az odafordulás megértésre is talál. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a kutyák ugyanabból az okból fordultak a gazdához, mint adott esetben egy kisgyerek, aki tisztában van a felnőtt többlettudásával. Éppen ellenkezőleg: ez a magyarázat olyan állat esetében is működik, amely nem képes ugyan felfogni mások tudatállapotát, de gyorsan tanul, és – főként – ránéz az emberi arcra.” Állati kommunikáció evolúciója: hogyan képes a kutya megérteni a gazdáját?, Richard W. Byrne, Magyar Tudomány, 2006/2 151. o.)
Miklósi Ádám és munkatársai (ELTE Etológia Tanszék) vizsgálataikkal néhány évvel ezelőtt kimutatták, hogy a kézzel nevelt, szocializált farkasok hasonló szituációban nem fordulnak a gazdájukhoz, hanem saját maguk igyekeznek megoldani a problémát. A különbség magyarázata az lehet, hogy a háziasítás során azokat a kutyákat tenyészthették tovább, amelyek kérdéses helyzetekben az emberre tekintettek.
Ezek után talán nem meglepő, hogy a kutya képes arcról felismerni gazdáját, ahogy azt most a Padovai Egyetem kutatói megállapították. Kísérletükben a kutyát beültették egy üres szobába, majd egymással ellentétes oldalról a helyiségbe belépett a kutya gazdája és egy idegen személy. Néhányszor elsétálgattak a kutya előtt (mindig egymással ellentétes irányba haladva), majd két különböző ajtón elhagyták a szobát.
A kutatók megállapították, hogy a kutyák többsége szinte végig a gazdája arcát nézte, s a gazdi távozása után pedig ahhoz az ajtóhoz ment, ahol ő elhagyta a szobát. (A szakemberek elismerték, hogy nem lepődtek meg az eredményen, de korábban ezt még senki sem mutatta ki kísérletesen.) A vizsgálat másik részében a gazda és az idegen is zsákot húzott a fejére, így a kutya arcról nem ismerhette fel a gazdát (bár a szagát attól még érezte). A kutyák ebben az esetben kevésbé figyeltek a gazdára, vagyis a kutatók szerint a kutyák azonosításkor nagymértékben támaszkodnak a gazda arcára.
A kutatók a tesztek során a kutyák életkorát is figyelembe vették, és megállapították, hogy a 7 éves vagy annál idősebb kutyák nehezebben tudtak a gazda arcára koncentrálni és az ajtók között választani. Ezek az eredmények erősíteni látszanak azokat az elképzeléseket, melyek szerint az öregedéssel a kutyák hasonló szellemi leépülésen esnek át, mint az emberek.
Paolo Mongillo, Gabriele Bono, Lucia Regolin, Lieta Marinelli. Selective attention to humans in companion dogs, Canis familiaris. Animal Behaviour, In Press, Corrected Proof doi:10.1016/j.anbehav.2010.09.014
négyhetes
Lavatory Retriever
Terápiás kutyák és autista gyerekek
akinek van kutyája, annak nem lesz meglepő a következő hír. elöljáróban annyit elmondanék, hogy a kutatóknak mániájuk (nem negatív értelemben), hogy magyarázatot, bizonyítékot találjanak bármire. nekik nem elég a tapasztalat, a “népi bölcsesség”, ők szeretnék kísérletesen igazolni az állításokat, hogy legyen egy kézzel fogható magyarázat a kérdéses jelenségre.
ennyit a kutatókról, ezt csak azért írtam, hogy kb világos legyen, miért végeznek annyi “felesleges” kutatást olyan dolgokról, amit már tapasztalatból tudunk. (az más kérdés, hogy vannak olyanok is, amiknek az ég egy adta világon semmit értelme, pl ez a fantasztikus hír: Öngyilkossághoz vezetnek a pattanások)
itthon is egyre több helyen alkalmaznak kutyás terápiát, főleg sérült gyerekeknél/felnőtteknél és nyugdíjasotthonokban. a kórházakba még nem nagyon engedik be őket, pedig egy tisztán tartott, oltott, parazitamentesített kutya nem jelent olyan nagy veszélyt, és a krónikus beteg gyerekeknél pedig lényegesen elviselhetőbbé teszi a kórházi tartózkodást (megkockáztatom, hogy a gyógyulás is gyorsabb, de erről most nem kerestem cikket) egy kutya rendszeres látogatása.
a sérült gyerekeknél nagyon nagy változásokat lehet elérni egy kutya segítségével. az állatnak könnyebben megnyílnak a gyerekek, a kutya segítségével könnyebb rávenni őket a mozgásra (pl. utánozd a kutyát vagy dobd el neki a labdát), szóval abszolút pozitív hatással van rájuk egy kutya. egy jó terápiás kutya árasztja magából a nyugalmat, amit a gyerek is megérez, és átvesz.
a kutatóknak ezeket a pozitív hatásokat most a gyerekek hormonszintjében megfigyelhető változásokkal is sikerült igazolniuk. a Montreali Egyetem kutatói a gyerekek nyálából határozták meg a kortizol nevű hormon mennyiségét, amelyet a mellékvese stresszhelyzetekben termel, és ilyenkor döntő szerepet játszik az anyagcsere szabályzásában.
a kortizol szintjében az ébredést követően nagyjából fél órával egy csúcs figyelhető meg (ált. 50%-os emelkedés), ezt hívják cortisol awakening response-nak (CAR), és a stressz vizsgálatakor gyakran használják ezt az értéket (a hormon szintje aztán napközben folyamatosan csökken). A kutatók 42 autista gyermek esetében három alkalommal vizsgálták ezt a szintet: a terápiás kutya bemutatása előtt, az ottléte alatt és a távozása után.
A kutya megérkezése előtt a gyerekek hormonszintje általában 58%-kal emelkedett meg. A kutya négyhetes tartózkodása alatt ez lecsökkent 10%-ra, majd a távozása után visszaugrott 48%-ra. a napközbeni hormonszintben ugyanakkor nem mutatkozott változás. A szülők az állat ottléte alatt több viselkedésbeli változásról is beszámoltak, például lecsökkent a problémás viselkedések és a dührohamok száma. ( a kutya érkezése előtti 2 hétben átlagban 33 ilyen esetet jegyeztek fel a szülők, míg a kutya mellett 25öt.)
úgy tűnik tehát, hogy a kutya egyértelműen hatással volt a hormonszintre, ám azt egyelőre nem tudni, hogyan (pl. lehet, hogy a kutya mellett nyugodtabban aludt a gyerek). az is további vizsgálatot igényel, hogy kiderüljön, miként is függ össze ez a változás az autista gyerekeknél a stressz szintjével. a viselkedésbeli változásokkal egybevetve azonban egyértelműnek tűnik a következtetés: a terápiás kutya pozitív hatással van az autista gyerekekre.
Robert Viau, Geneviève Arsenault-Lapierre, Stéphanie Fecteau, Noël Champagne, Claire-Dominique Walker, Sonia Lupien. Effect of service dogs on salivary cortisol secretion in autistic children. Psychoneuroendocrinology, 2010; 35 (8): 1187 DOI: 10.1016/j.psyneuen.2010.02.004
maszatpofa
meglepően szalonképesen tud enni az állat, bár azért oda kell rá figyelni, mert csak belelógatja a fejét a kajába, és két pofára fal, de levegőt venni elfelejt. desszertnek még benyomott egy kis tejet is kajálás után.
a képen már tisztára nyalva látható.