Tegnap este a kutyafuttatón szóba került a kerületi (XI.) állattartási rendelet, azon belül is a szájkosár-kötelezettség és a kutyafuttatók témája, és gondoltam, kicsit utánanézek, hogy pontosan mi a helyzet nálunk. Eddig csak annyit tudtam, hogy egy nagytestű kutyát lehet lakásban tartani, a többinek nem jártam utána, és most szembesültem vele, hogy mi bizony megszegjük a szabályokat.
Banditára ugyanis szájkosár kellene. Tavaly ősszel kisebb vihart kavart a kutyások körében, hogy a XII. kerületben milyen szigorításokat vezettek be (pórázkötelezettség, szájkosár), pedig a helyzet az, hogy nagyon sok helyen már régóta ugyanezek a szabályok érvényesek. Sőt a XI. kerületben minden 40 centiméter feletti kutyára kötelező a szájkosár „lakáson, illetve önálló bekerített telekingatlanon kívül”, egészen pontosan:
„Szájkosárral vezetendő kutyafajták listája:
airdale terrier, akita inu, anatóliai juhász, angol bullterrier, angol masztiff, angol véreb, amerikai bulldog, argentin dog, bajor véreb, berger de beauce, bernáthegyi, berni pásztorkutya, bordeaux-i dog, boxer, brasileiro, briard, bullmasztiff, cane corso, délorosz juhász, dobermann, dog, eurázsiai juhász, fila, flandriai bouvier, francia bulldog, groenendael, hannoveri véreb, hokkaido ken, holland pásztor, hovawart, ír farkaskutya, jagd terrier, kanári szigeteki masztiff, kaukázusi juhász, kerry blue, komondor, közép-ázsiai juhász, kuvasz, lakenois, leonbergi juhász, malinois, moszkvai őrkutya, nápolyi masztiff, német juhász, óriás schnauzer, orosz fekete terrier, pireneusi hegyikutya, pitbull terrier, puli, pumi, ridgeback, rottweiler, sarplaninac, staffordshire terrier, skye terrier, tátrai juhász, tervueren, tiber masztiff, tosa inu, új-foundlandi, shar pei és ezek keverékei, a veszélyesnek nyilvánított ebek, valamint az 40 cm marmagasságúnál nagyobb fajtatiszta és keverék kutyák.”
Jó, mi? Még azt is tételesen felsorolja, hogy melyik fajtákra nem kell szájkosár:
„kis testű, szoba, törpe kutyák: 40 cm marmagasság, 5 kg-nál kisebb testsúly
lhasa apso, beagle, bichon frise, bolognai pincsi, boston terrier, Cavalier King Charles spániel, csincsa bulldog, csivava, havannai pincsi, ihasa, japán csin, japánspicc, majompincser, máltai pincsi, mopsz, oroszlánkutya, papillon, pekingi palota pincsi, phalene, selyempudli, selyemspicc, si-cu, tibet spániel, tibet terrier, toy bulldog, törpegriffon, törpepincser, törpeschnauzer, törpespániel, törpesspicc, törpeuszkár, valamint azok a törpe- és szobakutya fajták, melyek kb 10-35 cm marmagasságúak, 5 kg-nál kisebbek, és pofájuk mérete valamint anatómiai adottságuk miatt a szájkosár használatára nem kötelezettek.”
Egyébként milyen fajta az a csincsa bulldog? Lehet, hogy én vagyok tudatlan, de még az életben nem hallottam róla, pedig azóta bújom a kutyás könyveket, amióta olvasni tudok, és nem egyszer végignyálaztam a Szinák-Veress-féle Nagy kutyakönyvet (benne 376 fajta leírásával). Ilyen formában a Google is csak egy kutyatenyésztéssel foglalkozó cikkben és az ebrendeletekben talál rá utalást, de chincha bulldogként már kidob néhány találatot. Ezek szerint a csincsa bulldog egy ősi indián fajta Peruból, a francia bulldog őse. Amúgy meg kihalt. (Az ihasa és a selyempudli is megérne egy misét.)
Szóval szájkosarat kéne tenni a kutyára. A tömegközlekedési eszközöket leszámítva a környéken még nem láttam szájkosaras kutyát, és nehezen tudom elképzelni, hogy a jövőben Bandit azzal sétáltassam. A szájkosár amúgy is ijesztően hat az emberekre, mert rögtön azt feltételezik, hogy egy veszélyes kutyáról van szó. Bandi pedig nem veszélyes. Aki nem hiszi, jöjjön el, és nézze meg.
Kutyafuttatók terén elég jó helyzetben vagyunk, mert több elkerített terület is van a közvetlen közelünkben. Sőt még ilyen furcsaságok is vannak, hogy egymás mellett van egy kiskutya és egy nagykutya futtató. Utóbbit néhány hónapja adták át, és nincs benne se járda, se fű, így elég könnyű plusz két kilót összeszedni a cipőkre. Ráadásul a bejárat egyik oldalán ott a kerítésen a tábla, hogy “Kutyafuttatásra kijelölt terület“, míg attól 3 méterre kint áll egy másik “Kutyát beengedni, sétáltatni tilos!” felirattal. Igazodj ki rajta.
Balról nézve kutyafuttató
Jobbról meg már nem
(ott a tábla a kép jobb felén, csak szerettem volna, hogy a kapu is rajta legyen a képen, hogy érzékeltessem, milyen közel van egymáshoz a két tábla)
A nagy sár miatt amúgy is mindenki a kistestűeknek kijelölt futtatóra jár, ami annyival jobb, hogy ott van egy járda keresztben, és némi kavics, így a kutyák nem feltétlen lesznek nyakig sárosak, ha belelendülnek a játékba. Tegnap este azonban kiderült, hogy a kiskutyások nem annyira szeretik az oda „bepofátlankodó” nagykutyásokat. Vígan elvolt a 6-7 kutya egymással, többségük közepes méretű (40-50 centi körüli), talán Bandi volt a legnagyobb. Egyszer csak a futtató túlsó végén megjelent egy békés nagykutyás (~60 centi), mire a kis-közepes kutyások nagy felháborodással csoportosan kivonultak, és végül csak hárman maradtunk. Nem tudom, mi lehetett a probléma, a velünk maradt gazdi szerint az bökhette az egyik kiskutyás csőrét, hogy más a nagytestű kutyájával be mert jönni a futtatóra. A nagykutyás gazdi állította, hogy ők még csak messziről látták a kicsit, és nem tud róla, hogy feszültség lenne a két kutya között, így ő is értetlenül állt az egész előtt. Lehet, hogy pár hónap múlva már minket is kiutálnak? Szép remények, izgalmas a kutyás élet.