Részletek egy kutya és egy macska naplójából

A kutya egy napja

8.00 Kutyakaja! Imádom!

9.30 Kocsikázunk! Imádom!

9.40 Séta a parkban! Imádom!

10.30 Megsimogattak és megdögönyöztek! Imádom!

12.00 Ebéd! Imádom!

13.00 Játszottam a kertben! Imádom!

15.00 Csóváltam a farkam! Imádom!

17.00 Tejes csontocskák! Imádom!

19.00 Labdáztunk! Imádom!

20.00 Hú! Tévét néztem az emberekkel! Imádom!

23.00 Az ágyon alszom! Imádom!

 

Részletek egy macska naplójából

Fogságom 983. napja. A fogvatartóim továbbra is bizarr kis lógó dolgokkal piszkálnak.

Ők friss hússal táplálkoznak, míg a rabtársaim és én csak maradékot vagy szárított falatkákat kapunk. Noha elég egyértelműen kifejeztem a megvető véleményemet, muszáj valamit ennem, hogy megőrizzem erőmet.

A szabadulás gondolata az egyetlen dolog, ami életben tart. Hogy megpróbáljam elundorítani őket, ismét a szőnyegre hánytam.

Ma lefejeztem egy egeret, és a fejnélküli testét a lábuk elé dobtam. Azt reméltem, hogy ettől majd megrettennek, hiszen egyértelműen kifejezi, mire vagyok képes. Ennek ellenére csupán megdicsértek, hogy milyen jó vadász vagyok. Idióták.

Ma este a bűntársaikkal tartottak valami gyűlést. A tanácskozás idejére engem magánzárkába dugtak. A zajokat azonban hallottam, és éreztem az étel illatát. Kihallgattam, amint arról beszéltek, hogy az elzárásomra valamiféle „allergia” miatt van szükség. Meg kell tudnom, hogy ez mit jelent, és hogy hogyan válhatna az előnyömre…

Ma majdnem sikerült az egyik kínzóm ellen egy merényletet végrehajtanom, amikor a lábára csimpaszkodtam, miközben ő mászkált. Holnap ezt ismét megpróbálom – de akkor majd a lépcső tetejéről támadok.

Meg vagyok győződve róla, hogy a rabtársaim behódoló szolgák és besúgók. A kutyának külön kiváltságai vannak. Rendszeresen szabadon engedik, és ő mégis szívesen visszatér hozzájuk. Nyilvánvaló, hogy egy idióta.

A madár pedig tuti, hogy egy informátor. Rendszeresen látom, ahogy az őrökkel társalog. Biztos vagyok benne, hogy minden cselekvésemet jelenti nekik. A fogvatartóim védőőrizetbe helyezték egy magasított cellába, így még biztonságban van. Egy ideig…

Forrás